A kenyérválasztás nem csupán ízlés kérdése, hiszen az összetétel, a felhasznált liszt, a rost- és sótartalom, valamint az elkészítés módja táplálkozási szempontból is lényeges. Az új kenyér ünnepe alkalmából a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) szakértői foglalták össze, mire érdemes figyelni vásárláskor.
Fehér, félbarna, rozsos, teljes kiőrlésű vagy magvas kenyér egyaránt része lehet az étrendnek, ám nem mindegy, milyen mennyiségben és milyen összetételben fogyasztjuk. A dietetikusok szerint érdemes elolvasni a termék címkéjét, különös tekintettel a rost- és sótartalomra, valamint arra, hogy milyen lisztből készült. A sötétebb szín önmagában például még nem jelenti azt, hogy teljes kiőrlésű termékkel van dolgunk.
A rozslisztből készült kenyerek rendszerint tömörebbek, a rozs ugyanakkor élelmirost-forrás. A rozskenyér elnevezés mögött meghatározott összetétel áll, ezért vásárláskor nem elegendő kizárólag a kenyér színét figyelni. Egy malátával színezett termék ugyanis külsőre könnyen teljes kiőrlésűnek tűnhet anélkül, hogy valóban az lenne.
Táplálkozási szempontból előnyös választás lehet a teljes kiőrlésű kenyér. A teljes gabonaszem felhasználásával készült lisztben a korpa és a csíra is jelen van, amelyek élelmi rostokat és különböző mikrotápanyagokat tartalmaznak. A megfelelő folyadékbevitel mellett a rostok hozzájárulnak a normál bélműködéshez, a teljes kiőrlésű és magvas termékek pedig változatosabbá tehetik a tápanyagbevitelt.
Egyre nagyobb a választék a különleges táplálkozási igényekhez igazított kenyerekből is. A gluténmentes étrend azonban nem általános egészségügyi ajánlás. Cöliákia esetén a glutén fogyasztása autoimmun folyamat következtében károsítja a vékonybelet, ezért a kezelés alapja az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes étrend. Igazolt betegség vagy más szakmailag indokolt ok hiányában viszont a gluténtartalmú gabonák elhagyása önmagában nem feltétlenül jár előnnyel, miközben csökkenhet a rostok és bizonyos mikrotápanyagok bevitele.
A kenyér vércukorszintre gyakorolt hatása szintén fontos szempont lehet, különösen szénhidrátanyagcsere-zavar esetén. A glikémiás index azt mutatja meg, hogy egy szénhidrátforrás milyen mértékben emeli a vércukorszintet a szőlőcukorhoz képest. A tényleges hatást azonban nem kizárólag ez az érték határozza meg: számít az elfogyasztott mennyiség, az élelmiszer rost- és fehérjetartalma, valamint az is, hogy a kenyeret milyen más ételekkel együtt fogyasztjuk.
Nem közömbös a tárolás sem. A kenyeret célszerű száraz, hűvös és jól szellőző helyen, például kenyértartóban tartani. Műanyag zacskóban tovább puha maradhat, a felgyülemlő nedvesség azonban kedvezhet a penészedésnek. A papírzacskó segíthet megőrizni a héj ropogósságát, ugyanakkor gyorsíthatja a kiszáradást, míg a textilzsák vagy tiszta konyharuha különösen a házi és kovászos kenyerek esetében lehet megfelelő megoldás.
Ha néhány napon belül nem fogy el a kenyér, érdemes lefagyasztani. A fagyasztás hosszabb tárolást tesz lehetővé, így kevesebb élelmiszer kerülhet a szemétbe. A tudatos kenyérválasztásnál tehát nem egyetlen „legegészségesebb” fajtát kell keresnünk: az összetételt, a rost- és sótartalmat, saját táplálkozási szükségleteinket és az étrend egészét érdemes figyelembe venni, írja a karpatalja.ma.
