Kína kedden szigorította az utazási korlátozásokat, miután hatályba léptek azok az új ki- és beutazási szabályok, amelyek megtiltják a nemzeti technológiai biztonságra potenciális kockázatot jelentő állampolgárok számára az ország elhagyását.
Bár a kínai állampolgárok a hidegháború évtizedeivel ellentétben – amikor csak nagyon kevesen juthattak ki külföldre – ma már alapvetően szabadon utazhatnak, a hatóságok régóta szorosan nyomon követik azoknak az utazási terveit, akiket bármilyen szempontból biztonsági kockázatnak minősítenek.
Peking még júliusban mutatta be az új szabályozást, hangsúlyozva, hogy a rendelkezések az exportellenőrzési szabályok, valamint a technológiai import- és exportirányelvek olyan megsértését célozzák, amely közvetlenül veszélyeztetheti az ország ipari vagy technológiai biztonságát.
A rendelkezések értelmében hat hónaptól három évig terjedő kilépési tilalmat szabhatnak ki azokra a hazatérő kínai állampolgárokra, akik a hatóságok szerint külföldön olyan jogellenes cselekményt vagy bűncselekményt követtek el, amely sérti Kína nemzetbiztonságát vagy nemzeti érdekeit. Ezzel párhuzamosan a külföldi állampolgárok belépését egytől öt évig terjedő időtartamra is megtagadhatják, amennyiben a vízumkérelmükben valótlan adatokat közöltek.
A magáncélú külföldi utazások korlátozása régóta érvényben van a bizalmas vagy államtitoknak minősülő információkhoz hozzáférő magas rangú kormánytisztviselők és állami vállalatvezetők esetében. Sajtóértesülések szerint az elmúlt években a köztisztviselők és az állami cégek szélesebb alkalmazotti köre is egyre szigorúbb ellenőrzésekkel szembesült, és a külföldi kapcsolataikat is tüzetesebben vizsgálják a külföldi befolyás visszaszorítását célzó pekingi kampány keretében.
Külföldi kormányok emellett rendszeresen beszámolnak olyan esetekről is, amikor külföldi állampolgárokkal szemben rendeltek el kilépési tilalmat (exit ban) Kínában, gyakran nemzetbiztonsági vizsgálatokra hivatkozva. A közelmúltban például Min Zin amerikai állampolgárságú, mianmari szakértőt vették őrizetbe Kínában, akit a helyi hatóságok nemzetbiztonság veszélyeztetésével vádoltak meg.
Az új szabályozás nyomán Tajvan – amelyet Peking saját területének tekint – arra figyelmeztette a lakosságát, hogy a jövőben fokozott óvatossággal látogassanak Kínába, mivel a pekingi hatóságok a tajvaniakat is kínai állampolgárként kezelik.
Shen Yu-chung, a tajvani Kína-politikáért felelős Szárazföldi Ügyek Tanácsának helyettes vezetője szerint az új rendelkezések lényegében törvényi szintre emelik a korábban jogilag vitatható határőrizeti gyakorlatokat, miközben jelentősen növelik a kínai bűnüldöző szervek mérlegelési jogkörét.
A tisztségviselő különösen aggasztónak nevezte az „exportellenőrzésre” és a „technológiai transzferre” vonatkozó, tágan megfogalmazott kifejezéseket, amelyek jogalapot teremtenek a kiutazási tilalmak elrendelésére – ez a lépés közvetlen kockázatot jelenthet a technológiai szektorban dolgozó tajvani szakemberek számára.
Peking elutasította a tajvani aggodalmakat, azzal érvelve, hogy a friss szabályozás valójában pontosabb jogi kereteket és védelmet nyújt a térségbe látogatók számára – írta a Reuters.
