Egy friss kutatás szerint már néhány percnyi tudatos légzőgyakorlat is mérsékelheti a szervezet akut stresszre adott testi reakcióját.
A Texas State University és a University of Toronto Mississauga kutatói azt vizsgálták, hogy két rövid, könnyen alkalmazható légzéstechnika – a dobozlégzés és a megnyújtott kilégzés – képes-e csökkenteni a stressz hatására jelentkező élettani változásokat.
A kutatásban 66 egyetemista vett részt, akiket három csoportba osztottak. Az egyik csoport normálisan lélegzett, a másik dobozlégzést végzett, míg a harmadik csoport a kilégzést meghosszabbító technikát alkalmazta. A résztvevőknek ezt követően egy stresszesnek szánt feladatot kellett teljesíteniük: egy állásinterjúhoz hasonló helyzetben ötperces beszédet kellett tartaniuk egy zsűri előtt. A kutatók közben a pulzust, a szorongás szintjét és a nyálban található, az idegrendszeri aktivációval összefüggő alfa-amiláz szintjét is vizsgálták.
A légzés során a résztvevők négy másodpercig belélegeztek, négy másodpercig visszatartották a levegőt, majd négy másodperc alatt kilélegeztek, végül ismét négy másodpercig visszatartották a levegőt. A másik módszer egy három másodperces mély belégzésből és hat másodperces, lassú kilégzésből állt. Mindkét technikát közvetlenül a stresszes feladat előtt gyakorolták.
Az eredmények figyelemre méltó különbséget mutattak. A normálisan lélegző résztvevőknél a beszédhelyzet hatására megemelkedett a pulzusszám, a szorongás és az alfa-amiláz szintje. Ezzel szemben azoknál, akik valamelyik kontrollált légzéstechnikát alkalmazták, ezek a stresszhez kapcsolódó változások jóval kevésbé jelentkeztek. A kutatók szerint mind a dobozlégzés, mind a megnyújtott kilégzés segíthetett megelőzni a szervezet tipikus stresszreakciójának felerősödését.
Fontos ugyanakkor, hogy a légzőgyakorlatok nem javították a résztvevők azonnali kognitív teljesítményét. A mentális számolási feladatokban és a szín-szó tesztben mindhárom csoport hasonló eredményt ért el. A kortizolszintben sem találtak olyan emelkedést, amely egyértelműen a stresszhelyzethez lett volna köthető; a hormonszint minden csoportban csökkent a vizsgálat során.
A kutatásnak vannak korlátai is. A vizsgálat viszonylag kis számú, fiatal és egészséges résztvevővel zajlott, a stresszhelyzetet pedig előre felvett videón szereplő zsűri segítségével alakították ki. Emellett a kutatók nem közvetlenül a légzőgyakorlatok közben mérték a szívritmus-variabilitást, ezért nem lehet pontosan megmondani, milyen pillanatnyi idegrendszeri változások történtek a légzés alatt.
Az eredmények mégis arra utalnak, hogy a lassú, szabályozott légzés egyszerű és könnyen hozzáférhető eszköz lehet olyan helyzetekben, amikor valaki hirtelen erős stresszel szembesül. Egy fontos prezentáció, állásinterjú, vizsga vagy más nagy nyomással járó esemény előtt néhány percnyi tudatos légzés segíthet abban, hogy a szervezet fizikai stresszreakciója kevésbé erőteljesen jelentkezzen. A kutatók szerint különösen azok számára lehet érdekes ez a módszer, akik munkájuk során rendszeresen kerülnek nagy nyomással járó helyzetekbe - írja a psypost.
