A tizenegyből hét jelöltet hallgatott meg a médiatanács elnöki tisztségének betöltésére jelentkezők közül az Országgyűlés szakbizottsága szerdán.
Gerentsér Imre vezetői koncepciójában első helyre az „emberközpontúságot” tette, hogy megismertesse az emberekkel, mivel foglalkozik a szervezet és azt, hogy a magyar szakemberek „labdába rúghassanak” a nemzetközi piacon.
Jamriskó Tamás szerint a Médiatanácsnak nem a médiapiac irányítójának, hanem a jogsértés következetes szankcionálójának és a közösség védelmezőjének kell lennie, az elnök feladata pedig az ehhez szükséges szakapparátus megszervezése és ellenőrzése.
Kajzinger Ervin, az NMHH jelenlegi nemzetközi igazgatója legfontosabbnak a függetlenséget, az átláthatóságot és a számonkérhetőséget nevezte, a végső célként a közbizalom visszaszerzését jelölte meg.
Kaszó Klára fontosnak nevezte a kiszámítható, pártatlan jogalkalmazást, a technológiasemlegességet, az alkalmazkodást uniós szabályokhoz, valamint a konzultációt a piaci szereplőkkel.
Komár István közölte: a médiairányításban jól működő hálózat van, de a tartalom „nem működik, nem funkcionál, nincs párbeszéd”, ezért fontos tudatosítani, hogy a médiahatóság döntései társadalmi felelősséggel járnak.
Németh Gábor Sándor kiemelte a kiszámítható és arányos jogalkalmazás, a médiapiaci konvergencia, a gyermekvédelem és használható jogvédelem fontosságát, a hírközlés területén pedig a verseny erősítését.
Rébeli-Szabó Ferenc fontosnak nevezte, hogy szakmai és ne politikai szempontok határozzák meg a működést, és a leendő elnök feladata lesz, hogy az intézménynél most is fellelhető tudásból célokat jelöljön ki, döntéseket hozzon és jól működő intézményt építsen.
