A koronavírus-járvány után látványosan megugrott az autizmus spektrumzavar új diagnózisainak száma, ám egy friss kutatás szerint ennek oka valószínűleg nem az, hogy hirtelen több autista ember született vagy alakult volna ki a rendellenesség.
A szakemberek úgy vélik, hogy a növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy sok olyan lányt és nőt sikerült végre diagnosztizálni, akik korábban évtizedeken át rejtve maradtak az egészségügyi rendszer előtt.
A kutatók egy nagy amerikai egészségügyi adatbázist elemeztek, amely a 2016 és 2024 közötti időszakot ölelte fel. Az eredmények szerint a világjárvány kezdete után az új autizmusdiagnózisok száma jelentősen emelkedett, de ez szinte kizárólag a nőknél volt megfigyelhető. A férfiaknál a diagnózisok aránya eközben stabil maradt, vagy egyes korcsoportokban még csökkent is. Ez arra utal, hogy nem maga az autizmus vált gyakoribbá, hanem a felismerése javult - írja a Science Alert.
A szakértők szerint a lányok és nők autizmusa gyakran másképp jelenik meg, mint a fiúké. Sok érintett már gyermekkorától kezdve megtanulja elfedni a tüneteit, alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, ezért a nehézségeiket gyakran szorongásként, depresszióként vagy más mentális problémaként értelmezik. A járvány idején azonban a megváltozott életkörülmények, a bezártság, a megszokott napi rutin felborulása és a mentális egészségre fordított nagyobb figyelem sokaknál felszínre hozta az addig rejtett jellemzőket, ami végül autizmusvizsgálathoz vezetett.
A kutatás szerzői hangsúlyozzák, hogy az adatok nem támasztják alá azt az elképzelést, miszerint a COVID–19-járvány vagy maga a vírus okozná az autizmus gyakoribb előfordulását. Sokkal valószínűbb, hogy a diagnosztikai módszerek fejlődése, az egészségügyi szakemberek nagyobb tapasztalata, valamint a társadalmi tudatosság növekedése vezetett ahhoz, hogy egy korábban aluldiagnosztizált csoport végre megfelelő diagnózist kapott.
