Egészség

Öt szokás, ami nap mint nap butábbá tesz minket

Hogyan állíthatjuk meg őket azonnal

Reggeli kávé, munka a képernyő előtt, egy pohár bor este – a mindennapok sok része automatikusan zajlik. Ezek közül a rutinok közül néhány ártalmatlan, mások viszont többet ártanak nekünk, mint gondolnánk. Különösen kritikus a helyzet, ha az agyról van szó.

Öt szokás, ami nap mint nap butábbá tesz minket
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Ugyanis bizonyos viselkedési minták mérhetően ronthatják szellemi teljesítőképességünket, ha nem szakítunk velük időben.

A középpontban az a kérdés áll, hogy mennyire tudunk a mindennapokban problémákat megoldani, döntéseket hozni és információkat feldolgozni. A pszichológusok ezt „sikeres intelligenciának” nevezik. Ez pedig sokkal inkább függ a napi rutinjainktól, mint sokan gondolnák.

1. Rögzült gondolkodásmód
Egy széles körben elterjedt tévhit szerint az intelligencia változatlan. Aki ezt hiszi, az elszalasztja a lehetőségeit – áll a Psychology Today egyik cikkében. Ezt a hozzáállást a pszichológiában „rögzült gondolkodásmódnak” (fixed mindset) nevezik. Ezzel szemben az ellenkezője – az úgynevezett „fejlődő gondolkodásmód” (growth mindset) – abból indul ki, hogy az intelligencia edzhető, akárcsak egy izom.

Blackwell és munkatársai egy gyakran idézett tanulmánya bizonyítja, hogy azok a diákok, akik ezzel a hozzáállással tanulnak, egy éven belül javítottak matematikai teljesítményükön. A merev gondolkodásmódú, hasonló korú diákok teljesítménye viszont stagnált. „Lenyűgöző, hogy a fejünkben lejátszódó belső forgatókönyv szó szerint megváltoztathatja teljesítményünk irányát” – írták a kutatók.

2. Alváshiány
Az alvás az agy számára sokkal több, mint egyszerű pihenés. Éjszaka az agy feldolgozza az élményeket, összekapcsolja az emlékeket és regenerálódik. Ha ez az idő hiányzik, a teljesítőképesség érezhetően csökken.

Egy EEG-vizsgálat kimutatta, hogy már 24 óra alváshiány is jelentősen meghosszabbítja a reakcióidőt. A kevésbé súlyos alváshiánynak is vannak következményei: romlik a figyelem, az ítélőképesség és a memória. „Az alvás számos faj jóllétének szerves része. Agyunk a belső óra ritmusához van igazítva” – áll a vizsgálatban.

3. Alkohol fogyasztás
Az alkohol nem csak rövid távon változtatja meg a gondolkodást. Tanulmányok bizonyítják, hogy már a rendszeres, mérsékelt fogyasztás is tartósan károsíthatja az agyat.

Egy 1781 elhunytat vizsgáló kutatás eredménye szerint: a nagyivók esetében 133 százalékkal magasabb volt az agyi érrendszeri károsodás valószínűsége. Még a korábbi erős ivók esetében is 89 százalékkal magasabb volt ez az arány, mint az absztinens embereknél. Ezenkívül az úgynevezett tau-fibrillumok, amelyek szoros kapcsolatban állnak az Alzheimer-kórral, 41 százalékkal gyakrabban fordultak elő az erős ivók esetében, míg a korábbi ivók esetében 31 százalékkal. „Még a mérsékelt alkoholfogyasztás is hosszú távon ronthatja a kognitív teljesítményt” – figyelmeztetnek a kutatók.

4. A struktúra hiánya
Az agynak világos folyamatokra van szüksége. Struktúra nélkül az embernek az az érzése támad, hogy tétlenkedik. Aki folyamatosan halogatja a feladatokat, hatékonyabban dolgozik, és egyúttal stresszesebbnek is érzi magát.

Rinaldi és munkatársainak tanulmánya kimutatta, hogy azok a hallgatók, akik hajlamosak a halogatásra, az úgynevezett végrehajtó funkciókat mérő teszteken gyengébb eredményeket értek el. „Még a legkiválóbb gondolkodóknak is szükségük van fegyelemre és struktúrára ahhoz, hogy teljes mértékben működőképesek legyenek” – ez a tanulmány következtetése.

5. Negatív környezet
A szellemi környezet ugyanolyan fontos, mint az alvás vagy a táplálkozás. A negatív emberek, az állandó figyelemelterelés vagy a jelentéktelen tartalmak túlzott mennyisége olyan hatással van az agyra, mint a gyorséttermi ételek.

Eyre, House, Hill és Griffiths 2017-es hosszú távú tanulmánya bizonyítja, hogy a tinédzserek hangulata idővel igazodik baráti körükéhez. Különösen a negatív érzelmek bizonyultak fertőzőnek. „A mentális alapszint hallgatólagosan igazodik az érzelmi »táplálékhoz«, amit kapunk” – írják a szerzők, számol be a focus.de.

Hogyan lehet ellene tenni

Az öt pont mindegyike azt mutatja: nem a látványos események, hanem a kis mindennapi szokások határozzák meg mentális fittségünket. Különösen veszélyesek azért, mert gyakran alig vesszük őket észre. Az önismeret hiánya még tovább erősíti a hatást. „Ha nem figyelünk oda arra, mi zajlik a fejünkben, ezek a minták észrevétlenül folytatódnak” – magyarázzák a pszichológusok.

Már néhány változtatás is elegendő ahhoz, hogy megállítsuk a lefelé irányuló tendenciát. Különösen hasznosak a következő megközelítések:

Védjük az alvást: tartsuk be a rendszeres alvási időket, és kerüljük az alváshiányt.
Csökkentsük az alkoholfogyasztást: gondoljuk át a rendszeres fogyasztást, és szükség esetén korlátozzuk azt.
Teremtsünk struktúrát: osszuk fel világosan a feladatokat, határozzunk meg határidőket, és tartsuk be azokat.
A társadalmi környezet felülvizsgálata: ápolja a kapcsolatot olyan emberekkel, akik pozitív és stabil hatást gyakorolnak.
A fejlődésorientált gondolkodásmód elősegítése: ismerje el saját tanulási képességeit, és célzottan edzze azokat.
Aki eleget alszik, kevesebbet iszik, világos rutinokat tart fenn és pozitív környezetet választ, az erősíti a koncentrációt, a memóriát és a döntéshozatali képességet.

Kapcsolódó írásaink