Mit tesz a melegfront a szervezetünkel?

A melegfront lassan, fokozatosan érkezik, mégis sokaknál már jóval az átvonulás előtt jelentkeznek a kellemetlen testi-lelki tünetek. A szervezetünk ugyanis érzékenyen reagál a légköri változásokra, és a melegebb, párásabb levegő beáramlása komoly alkalmazkodási feladat elé állítja a testet. Ha gyakran érezzük magunkat levertebbnek, fáradtabbnak vagy fejfájósnak egy-egy front előtt, könnyen lehet, hogy mi is frontérzékenyek vagyunk.

A melegfront egyik legjellemzőbb előjele a csökkenő légnyomás. Sokaknál ez fejfájást, migrénes rohamot vagy nyomó, lüktető érzést okoz a fejben. Ahogy a melegebb levegő a hidegebb fölé húzódik, a páratartalom is növekszik, ami fáradtságot, bágyadtságot és koncentrációs nehézségeket válthat ki. Gyakori jel az is, hogy egyre rosszabbul esik a mély levegővétel: a párás, sűrűbb levegő miatt a szervezet nehezebben hűti magát, így hamarabb kifáradunk.

A melegfront érkezésekor a hőmérséklet emelkedése kitágítja az ereket, ami sokaknál vérnyomáscsökkenést idéz elő. Ettől jelentkezhet szédülés, bizonytalanságérzés vagy gyengeség. A vérnyomás változását tovább befolyásolja a légnyomás csökkenése is, ami a vénákra nehezedő nyomást módosítja.

A hőmérséklet- és páratartalom-emelkedés megzavarhatja az alvásciklust is. Nem véletlen, hogy melegfront idején sokan aluszékonyabbak, mégis többször felébrednek éjjel. A hormonrendszer is reagál a környezeti változásokra: a hangulatingadozás, ingerlékenység és a koncentráció romlása gyakori kísérő tünet.

A frontérzékenyek közül különösen érzékenyen reagálnak:

• idősek,
• szív- és érrendszeri betegségben élők,
• légzőszervi betegek,
• migrénre hajlamosak,
• várandós nők,
• gyermekek.

A frontra érzékeny szervezet számára a melegfront komoly kihívást jelent, hiszen a testnek gyorsan kell alkalmazkodnia a változó körülményekhez. Nem ritka, hogy a tünetek már a front érkezése előtt órákkal-két nappal megjelennek.

A frontot nem tudjuk elkerülni, de a szervezet támogatásával mérsékelhetők a panaszok.

„Ha egészségesen élünk, és a szervezetünk egyensúlyban van, az már egy jó módszer a frontérzékenység ellen. Ha valaki próbál stresszmentesen élni (vagy legalábbis csökkenteni azt), és egészségesen táplálkozik, már sokat tett ezért. Fontos a napi ritmus tartása és az alvásigényünk megfelelő kielégítése: ez utóbbi a felnőtt emberek esetében napi 6-9 óra, de egyénenként változik. Ha megfelelően alszunk, táplálkozunk és stresszmentesen élünk, akkor a fronthatások sokkal kevésbé érnek el minket. A táplálkozás szempontjából az a legfontosabb, hogy tartsuk vele karban az immunrendszerünket. Az immunrendszerért felelős mechanizmusok nagy része a bélrendszerünkben található: ha a beleinkben élő baktériumok egyensúlyát fenntartjuk, akkor egészségesek leszünk, de ha ez felbomlik, akkor az egészségünk is romlani kezd. Ez pedig egy olyan szubjektív érzetet ad, ami miatt a fronthatásoknak is jobban ki leszünk téve. A mozgás is segít, és az is fontos, hogy minél több időt tartózkodjunk a szabad levegőn. A szabadban töltött idő által közelebb kerülünk a természethez, és erőteljesebben érezzük azokat a hatásokat, amiket a természet ad nekünk. Egy mesterséges környezetben, a kellemesen meleg szobában a számítógép előtt ülve teljesen másképp érzékeljük az időjárás hatásait, mert ilyenkor nem próbálunk meg alkalmazkodni a változásokhoz. Ha így megyünk ki a 22 fokos lakásból mondjuk a 9 fokos utcára, a szervezetünk nem fog tudni alkalmazkodni. Viszont ha naponta sétálunk, levegőzünk és mozgunk egy kicsit, sokkal inkább ki tudjuk védeni a front okozta hatásokat” – magyarázta korábban az nlc-nek dr. Skorán Ottó belgyógyász szakorvos.