A kutatások szerint reggel inkább zsíros ételeket érdemes fogyasztani

Sokan küzdenek magas vércukorszinttel, inzulinrezisztenciával vagy a 2-es típusú cukorbetegség kockázatával. Leggyakrabban a kalóriák, a cukor vagy a zsír mennyisége a kérdés. A Potsdam-Rehbrücke-i Német Táplálkozáskutató Intézet (DIfE) kutatói azonban most kimutatták, hogy az étkezés időpontja is befolyásolja az anyagcserét.

Egy kontrollált vizsgálatban túlsúlyos férfiaknál a zsírszövetben a központi gének aktivitása megváltozott – pusztán attól függően, hogy reggel vagy este fogyasztottak-e zsírt. A kalóriamennyiség változatlan maradt. Ennek ellenére a szövet mérhető módon reagált – ez bizonyítja az étkezési idők és az anyagcsere közötti összefüggést - írja a focus.de.

A kutatók 29 túlsúlyos, cukorbetegségben nem szenvedő férfit vizsgáltak. Minden résztvevő két négyhetes táplálkozási fázison vett részt. Közöttük négyhetes szünet volt. Így minden férfi mindkét változatot kipróbálhatta – azonos körülmények között.

Az energiaellátás állandó maradt. A tápanyagok eloszlása is azonos volt a nap folyamán: 50 százalék szénhidrát, 35 százalék zsír, 15 százalék fehérje. Csak az időpont változott.

• 1. változat: reggel szénhidrátok, este zsírok
• 2. változat: reggel zsírok, este szénhidrátok

Három meghatározott időpontban – reggel, délben és kora este – az orvosok mintákat vettek a bőr alatti zsírszövetből. Így pontosan nyomon lehetett követni, hogyan működnek a gének a nap folyamán.

A zsírszövetben a csapat 1386 gént azonosított, amelyek egyértelmű napi ritmust mutattak. Ezeknek a géneknek csaknem minden harmadik reagált a megváltozott étkezési sorrendre.

A különbség különösen szembetűnő volt, ha a zsírt főleg délután és este fogyasztották. Ekkor több, gyulladásos reakciókkal összefüggő gén aktivitása nőtt. Ezek közé tartozik az IL1B, az NLRP3 és a TLR2. Ezek a jelátviteli útvonalak relevánsnak tekinthetők a zsírszövetben előforduló krónikus, alacsony fokú gyulladások szempontjából – ez a tényező szerepet játszik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában.

Figyelemre méltó: a vérben a klasszikus gyulladásos értékek, mint például a CRP, stabilak maradtak. A reakció a zsírszövetre korlátozódott. Ez korai, helyi hatásra utal.

Ha viszont a zsírt főként reggel fogyasztották, kedvezőbb kép mutatkozott. A zsírszövet inzulinérzékenységének két mutatója jelentősen javult.

Ugyanakkor nőtt azoknak a géneknek a száma, amelyek döntő szerepet játszanak az energia-anyagcserében. Ide tartoznak olyan folyamatok, mint a citrátciklus és az oxidatív foszforiláció. A zsírszövet ebben a ritmusban metabolikusan aktívabban működött.

Nem csak a génaktivitás erőssége változott. 62 gén esetében a napi csúcsidőpont eltolódott – részben akár négy órával is.

Központi példa erre a PDK4 gén. Ez szabályozza, hogy a szervezet inkább cukrot vagy zsírt éget-e el. Az étkezési ritmustól függően ez a program korábban vagy később indult el. Az IRS1, IRS2 és PCK1 gének is érzékenyen reagáltak az időbeli eltolódásra.

A központi testóra viszont stabil maradt. A zsírszövetben található klasszikus óra gének és a stressz hormon, a kortizol nem mutattak alapvető változásokat. A hatások elsősorban az anyagcsere- és gyulladásos folyamatokat érintették.

A zsírszövet aktív szerv. Energiát tárol, hormonokat termel és befolyásolja az immunrendszert. Ha este sok zsírt fogyasztunk, a szabad zsírsavak hosszabb ideig maradnak a vérben. Ez olyan jeleket indíthat el, amelyek stresszhelyzetbe hozzák a szöveteket.

Az adatokban utalások voltak a ceramidszint emelkedésére a délutáni zsíros étkezések után. A ceramidok összefüggésben állnak az inzulinrezisztenciával és a gyulladásos folyamatokkal. Ugyanakkor bizonyos hírvivő anyagok, például a leptin szintje magasabb volt.

Az ilyen változások korán jelentkeznek. Nem feltétlenül okoznak azonnal betegséget. Hosszú távon azonban elősegíthetik az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.