Egészség

Az akaraterő mítosza

Világszerte folyamatosan emelkedett a túlsúlyosnak vagy elhízottnak minősített felnőttek aránya az elmúlt évtizedben. Riasztó, hogy például az Egyesült Királyság felnőttjeinek több mint hatvan százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Ugyanakkor egy friss kutatás ismét beigazolta, nem mindig az elszánás hiánya áll a leadhatatlannak tűnő kilogrammok mögött.

Az akaraterő mítosza
A tereptarka pólótól még nem lesz katonás megjelenése az egyénnek
Fotó: AFP/NurPhoto/Jaap Arriens

Jó részben a csapnivaló minőségű-, magas kalóriatartalmú-, de különösen az ultra-feldolgozott élelmiszerek óriási mennyiségének és megfizethetőségének (relatív olcsóságának) tudható be, hogy az Egyesült Királyság felnőttjeinek több mint hatvan százaléka túlsúlyosnak vagy elhízottnak minősíthető - írja elemző cikkében a BBC. Mint az igen alapos összeállításból kitűnik, szintúgy a kövérséget „táplálják” a gyorséttermek és a cukros italok agresszív reklámjai, a folyamatosan növekvő adagméreteket és az egyre korlátozottabb fizikai aktivitás.

Mindez együttesen azt eredményezi, hogy az átlagnál magasabb akaraterővel bíró emberek is folyamatos nyomás alatt állnak, ha meg kívánják tartani a testsúlyokat - fogalmaznak az írásban.

Ugyanakkor nyomatékkal aláhúzzák, nem csak az eredendő egészségügyi állapot és az önerő hiánya és/vagy gyengesége tehető felelőssé a tömeges elhízásért. Sokat nyomnak a latban az elavult várostervezési módszerek is, melyek az egyénnek nem kínálnak megfelelő teret a mozgáshoz - illetve arra sarkallják az embert, hogy fogyasszon valamit.

Ma már sehol nem mehetsz iskolába vagy munkába anélkül, hogy el ne haladnál egy étkezde (söröző, gyorsétterem) mellett - világított rá egy egyszerű összefüggésre a BBC-nek a Newcastle Városi Tanács közegészségügyi igazgatója. Alice Wiseman aláhúzta, azért, hogy ezt a folyamatot visszafogják, 2015 óta nem adtak ki új építési engedélyt bármilyen, meleg étel elvitelére szolgáló étteremnek. Ugyanakkor hiába a hasznos törekvés, ha az egyedi, lokális marad. Utóbbi kapcsán a szakértő megjegyezte, csak az Egyesült Királyságban a gyorséttermi és elviteles iparág évente durván 23 milliárd fonttal (10.166 milliárd forinttal) emelkedik.

Az hízás mértékét jelentősen befolyásolják a génjeik - mondta a BBC kérdésére Sadaf Farooqi professzor. A Cambridge-i Egyetemen működő, a súlyos elhízással és az ehhez kapcsolódó rendellenességekkel küzdő betegeket segítő központ vezetője aláhúzta, bizonyos gének befolyásolják az agy azon útvonalait, amelyek az éhséget és a teltségérzetet szabályozzák. Ezeknek a variánsai megtalálhatók a kövér embereknél. Utóbbi azt jelenti (számukra), hogy az átlagnál mindig jobban éhesek s kisebb eséllyel érzik jóllakottnak magukat akkor is, ha degeszre tömték a hasukat.

E gének közül talán a legfontosabb az MC4R nevű variáns - melynek egyik mutációja az, amely a túlevést ösztönzi. Az orvos szerint figyelemre méltó, hogy a világ népességének nagyjából egyötöde hordozza az MC4R-t. Más gének pedig az anyagcserét irányítják. Azaz azért felelősek, hogy milyen gyorsan égessük el a bevitt energiát - hangoztatta a professzor. Mindez azt is jelenti, hogy egyesek ugyanannyi étel bevitelétől több zsírt „készítenek és raktároznak el” mint mások. S a rossz hír az, hogy az előbbiek a mozgással sem feltétlenül tudnak megszabadulni a kilóktól - fogalmazott.

Farooqi becslése szerint valószínűleg amúgy több ezer olyan gén van, amely befolyásolja a testsúlyt, és ezek közül csak nagyjából harminc-negyvenet ismerünk részletesen.

Kapcsolódó írásaink