Vitatott agrártámogatások

Közelíteni kellene az agrártámogatásokat kifizető hazai ügynökség és az uniós jog gyakorlatát, hiszen több esetben is pert nyertek az uniós bírósághoz forduló termelők, amikor a kifizetőügynökség megtagadta a támogatás kifizetését. Ezt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke mondta egy budapesti pódiumbeszélgetésen. Hozzátette: mindenki érdeke, hogy kevesebb ilyen eset legyen, mert nem mindegy, mikor érkezik a támogatás a gazdákhoz. Szerinte a kifizetőügynökségek (Magyarországon jelenleg a Magyar Államkincstár, korábban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) az unió más országaiban is „lavírozni igyekszenek”. A csalárd magatartást nem támogathatják, de érzékeny pont munkájukban az a határ, amíg érdemes elmenniük az ellenőrzésben, hiszen elvárás, hogy a források lehető legegyszerűbben, túlzott bürokrácia nélkül érkezzenek a termelőkhöz – fejtette ki a NAK elnöke.

Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője megjegyezte: a termelők óriási támogatásban részesülnek, nincs még egy olyan nemzetgazdasági ágazat, amely ekkora összegű támogatást kapna. Az uniós költségvetés negyven százaléka agrártámogatás, amiből következik a szabályozottság. Az uniós jog majdnem háromnegyedét a Közös Agrárpolitika jogszabályai teszik ki, aprólékosan szabályozott területről van szó. Felhívta a figyelmet, hogy a kifizetőügynökség nem a tagállamok pénzét, hanem az unió pénzét osztja ki, és felelőssége, hogy valóban jogosult termelőkhöz érkezzen meg a támogatás – tudósított a távirati iroda.

Olajos István, a Miskolci Egyetem docense utalt arra, hogy a magyar kifizető nem differenciál a végrehajtási rendszerben, ha egy termelő nem tartja be a szabályokat, akkor húsz százalék ilyenfajta visszaélés után csökkentik, majd megszüntetik a támogatást, függetlenül attól, hogy felróható-e neki a visszaélés vagy sem. Ennek oka, hogy a Magyarországon a termelőtől visszakapott pénz visszatér a rendszerbe, és visszaosztható más tagállami termelőknek.