A természetben kihaltnak számító kardszarvú antilopokat (Oryx dammah) telepítettek ki a vadonba a közép-afrikai Csádban. Az állat vesztét a mértéktelen orvvadászat okozta.
Eredeti élőhelyéről, a Szahara és a szavannák közt elterülő kopár, sivatagos-félsivatagos vidékről, a Szenegáltól egészen Szudánig húzódó területről mára gyakorlatilag kihalt a kardszarvú antilop (Oryx dammah). A párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a lóantilopformák alcsaládjába tartozó ritka, afrikai kérődző vesztét a mértéktelen vadászat okozta. Az impozáns, kardhoz hasonlatos szarvval rendelkező állatok már az 1990-es évek óta nem találhatók meg a természetben, csak fogságban élő példányaik ismertek – ezért is fontos, hogy a tavaly augusztusban szabadon engedett huszonhárom példány után most újabb csapat csatlakozhatott társaihoz egy nyolcvanezer négyzetkilométeres rezervátumban.
Eddig minden sikeresen zajlott. Reméljük, hogy hamarosan utódaik is lesznek – mondta Jared Stabach biológus, a projekt vezetője, a washingtoni Smithsonian Intézet kutatója. Kiderült az is, hogy az első, még fogságban fogant utód már megszületett, és jól van. Az állatokat GPS-nyakörvek segítségével felügyelik. Néhány nappal azután, hogy szabadon engedték őket, a csorda két egyed kivételével máris hatvan kilométerrel arrébb vándorolt. Stabach elmondta, hogy a következő években csaknem félezer állatot akarnak kitelepíteni. Ez a minimum, ami ahhoz kell, hogy az állatok a szabadban is megéljenek – fogalmazott. Egy ilyen, nem körbekerített területre történő kitelepítési akció egyedülállónak számít – emelte ki Stabach. Mivel a növényevő állatok ellenségei, a gepárdok és oroszlánok már nem élnek ebben a régióban, a legnagyobb veszélyt az jelentené, ha valahol ismét vadászni kezdenék őket a szarvukért. Fogságban világszerte mintegy hat-tízezer kardszarvú antilop él, többségük az Egyesült Arab Emírségekben. Szinte mindegyikük félszáz állat leszármazottja, amelyeket az 1960-as években mentettek ki Csádból.
Eddig minden sikeresen zajlott. Reméljük, hogy hamarosan utódaik is lesznek – mondta Jared Stabach biológus, a projekt vezetője, a washingtoni Smithsonian Intézet kutatója. Kiderült az is, hogy az első, még fogságban fogant utód már megszületett, és jól van. Az állatokat GPS-nyakörvek segítségével felügyelik. Néhány nappal azután, hogy szabadon engedték őket, a csorda két egyed kivételével máris hatvan kilométerrel arrébb vándorolt. Stabach elmondta, hogy a következő években csaknem félezer állatot akarnak kitelepíteni. Ez a minimum, ami ahhoz kell, hogy az állatok a szabadban is megéljenek – fogalmazott. Egy ilyen, nem körbekerített területre történő kitelepítési akció egyedülállónak számít – emelte ki Stabach. Mivel a növényevő állatok ellenségei, a gepárdok és oroszlánok már nem élnek ebben a régióban, a legnagyobb veszélyt az jelentené, ha valahol ismét vadászni kezdenék őket a szarvukért. Fogságban világszerte mintegy hat-tízezer kardszarvú antilop él, többségük az Egyesült Arab Emírségekben. Szinte mindegyikük félszáz állat leszármazottja, amelyeket az 1960-as években mentettek ki Csádból.
