Minden-Titkok Adyról 1. címmel tartottak előadást a Petőfi Irodalmi Múzeumban többek közt a száz éve elhunyt költő kéziratos hagyatékának útjáról, valamint Rippl-Rónai József, Czigány Dezső és Tihanyi Lajos Ady-portréiról.
Hogyan került Budapestről Párizsba, onnan New Yorkba, majd ismét Budapestre, a Petőfi Irodalmi Múzeumba (PIM) Ady Endre kéziratos hagyatékának egy része? Valóban írt leveleket a kötő nevében az öccse, a felesége és a titkára? Tényleg tudták utánozni az aláírását? Mi lett a sorsa a költő által a szemeteskosárba dobott verseknek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre, rejtélyekre válaszolt Borbás Andrea irodalomtörténész, a PIM Kézirattárának munkatársa a költő halálának századik évfordulója alkalmából tartott előadásában péntek este.
Az irodalomtörténész hangsúlyozta, Ady kéziratai Fenyő Miksa író, a Nyugat alapító főszerkesztője tulajdonából kerültek a múzeumba. Mint mondta, a költő soha nem írt leveleire, képeslapjaira dátumot, ez olykor megnehezítette a szakemberek munkáját. Ady kéziratgyűjteményét Csánky Dénes festőművész, kormánybiztos, a Szépművészeti Múzeum akkori főigazgatója foglalta le 1944-ben, majd Clauser Mihályhoz kerültek. Fenyő Miksa 1953-ban New Yorkba költözött, ahová a kéziratokat is magával vitte. A PIM-be csak jóval később, 1970 augusztusában kerültek a dokumentumok, amelyek azóta is a múzeumban vannak és kutathatók.
Mikes Lajostól, az Est főszerkesztőjének hagyatékából is vásárolt az intézmény tavaly olyan leveleket, amelyek az állandó pénzzavarban lévő Adyról szólnak, továbbá Bölöni György írótól, újságírótól és a feleségétől, Itókától is kerültek be anyagok. Az irodalomtörténész megjegyezte: a szemeteskosárból került például Itókához Ady egyik versének vázlata. Mint ismeretes, szállodai szobájában a szemetes tele volt a versei előtanulmányaival, de többnyire csak a tisztázatok maradtak fent. Borbás Andrea rámutatott: Ady Lajos, Boncza Berta és Steinfeld Nándor, Ady önkéntes titkára a szóbeszéd szerint hamisítani tudta a költő aláírását. Konkrétum azonban nem támasztja alá, hogy a költő nevében írtak volna alá, így tömeges utánzásról, hamisításról nem beszélhetünk – tette hozzá.
Az esten elhangzott Robert Schumann Álmodozás című zenéje is, amelyet Ady gyakran hallgatott barátja, Czigány Dezső festőművész csellóelőadásában is. Kovács Ida művészettörténész, irodalomtörténész, a Művészeti Tár vezetője Rippl-Rónai, Tihanyi Lajos és Czigány Dezső festőművészeknek a költőhöz fűződő kapcsolatát járta körül, és az általuk megfestett – vagy meg nem festett – Ady-portrékról tartott vetített előadást. A művészettörténész elmondta, az 1910-es, 20-as években szinte csak ez a három festő készített a költőről képeket. Rippl-Rónai Józsefnél szecessziós és posztimpresszionista törekvések mutathatók ki, huszonévesen felkereste Munkácsy Mihályt Párizsban, majd a segédje lett. Szalonképeket festett, amelyeket a mester csak szignózott. Adyval 1909-ben találkozott Kaposváron, egy matiné-előadáson, ahol egy rajz is készült a költőről. Kovács Ida a festményeket a fényképekkel összevetve rámutatott, Rippl-Rónai feltehetőleg fényképekről rajzolta le Adyt több esetben is. A Nyolcak, vagyis a 20. század eleji legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport tagjai közé tartozott Czigány Dezső és Tihanyi Lajos is. Előbbi 1906-ban megkapta Ady Új versek című kötetét, és nagyon megkedvelte a költőt, egy évvel később szénrajzot készített róla a Vér és arany című verseskötetébe. Összejártak beszélgetni, iszogatni, zenét hallgatni. Kovács Ida hozzátette: a boros Ady című olajfestményből (1907–1908) Czigány többet is festett.
Végezetül elmondta, Tihanyi Lajos is több képet készített Adyról, az egyik leghíresebb egy 1918-ból származó portré, amely abból az időből való, amikor a költő már nagybeteg volt.
Koszorúzás volt a Nemzeti Sírkertben
Megemlékeztek Ady Endréről a költő sírjánál a fővárosban, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben tegnap, halálának századik évfordulóján. Az eseményen Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója méltatta a költő nagyságát a távirati iroda jelentése szerint. L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke beszédében rámutatott: értelmetlen ma Ady szemére vetni az életformáját, közéleti megnyilvánulásait, téves politikai ítéleteit, hiszen az elementáris erejű költészete példa az utókor számára. A megemlékezésen koszorút helyezett el a síremléken kettejükön kívül Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum megbízott főigazgatója, valamint a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia, a Szépírók Társasága, a Magyar Írószövetség és a Magyar PEN Club több képviselője is. (ZR)
