Egyre többen beszélnek a fiskális élénkítés szükségességéről. Így elképzelhető, hogy ma ezzel kapcsolatban javaslatot hoz az Európai Bizottság.
Ma arra tehet javaslatot az Európai Bizottság elnöke, hogy ne kelljen figyelembe venni az oktatási és beruházási kiadásokat az uniós deficit- és adósságszámítási szabályoknál. Így Jean-Claude Juncker növelné a rugalmasságot, és vele együtt a büntetés nélküli költségvetési lazítás mozgásterét is – idézte a Portfolio.hu a Politico információját. Ezzel összhangban lévő lazítási csomagot szorgalmazott hét uniós tagállam vezetője múlt pénteken éppen akkor, amikor egyébként is világszerte egyre többen beszélnek a fiskális élénkítés szükségességéről.
Juncker ötlete szerint az oktatásra és a beruházásokra vonatkozó állami kiadásokat nem kellene figyelembe venni a háromszázalékos GDP-arányos deficit-, illetve a hatvanszázalékos adósságrátára vonatkozó plafon kiszámításánál.
Egyébként már eddig is volt lehetőség arra, hogy a menekültválsággal, illetve a terrortámadásokkal összefüggő, hirtelen fellépő költségvetési kiadásokat figyelmen kívül hagyják a deficit- és adósságszabályok kiszámításánál. A szabályrendszer viszont bonyolult és egyúttal eseti jellegű is. Juncker lazító javaslata éppen a kivételezések rendszerét változtatná meg és mindenkinek egyértelmű keretet adna arra, hogy mely tételeket, mikor lehetne negligálni a deficit- és adósságszabályok kiszámításakor, amelyekre egyébként a szankciók is épülnek. A rugalmasságot, illetve az oktatási és beruházási kiadások különleges elbírálását sokan már régóta szorgalmazzák, hiszen ez egyfajta növekedési löketet is adhatna a kontinensnek.
A fiskális lazítás csökkentené a fejlett piaci jegybankokra nehezedő nyomást is csökkentené.
Juncker ötlete szerint az oktatásra és a beruházásokra vonatkozó állami kiadásokat nem kellene figyelembe venni a háromszázalékos GDP-arányos deficit-, illetve a hatvanszázalékos adósságrátára vonatkozó plafon kiszámításánál.
Egyébként már eddig is volt lehetőség arra, hogy a menekültválsággal, illetve a terrortámadásokkal összefüggő, hirtelen fellépő költségvetési kiadásokat figyelmen kívül hagyják a deficit- és adósságszabályok kiszámításánál. A szabályrendszer viszont bonyolult és egyúttal eseti jellegű is. Juncker lazító javaslata éppen a kivételezések rendszerét változtatná meg és mindenkinek egyértelmű keretet adna arra, hogy mely tételeket, mikor lehetne negligálni a deficit- és adósságszabályok kiszámításakor, amelyekre egyébként a szankciók is épülnek. A rugalmasságot, illetve az oktatási és beruházási kiadások különleges elbírálását sokan már régóta szorgalmazzák, hiszen ez egyfajta növekedési löketet is adhatna a kontinensnek.
A fiskális lazítás csökkentené a fejlett piaci jegybankokra nehezedő nyomást is csökkentené.
