Újabb pereket indítana a hazánkat elmarasztaló strasbourgi eljárásban a bangladesi panaszosakat képviselő Magyar Helsinki Bizottság, ám egyelőre azt sem tudja, hol vannak eddigi „ügyfelei”.
„Nincs ebben semmi extra” – vetette oda Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a Hvg.hu-nak adott interjúban annak kapcsán, hogy az általuk képviselt két bangladesi migráns beadványa nyomán az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a magyar állammal szemben megnyert peren a szervezet is keresett. A szóban forgó összeg nyolcezer-hétszáz euró, azaz 2,7 millió forint. Egyelőre azonban a 2015-ben a déli határnál feltartóztatott bevándorlóknak megítélt húszezer euró, vagyis 6,2 millió forint is a Helsinki Bizottságnál van letétben, mivel a nyugatra szökött „károsultak” tartózkodási helye ismeretlen, nem sikerült velük felvenni a kapcsolatot. Kiderült az is, új „ügyfeleket” keresve továbbra is be fogják perelni Magyarországot. „Lesz egy csomó ügyfél, főleg, hogy mostantól mindenki a tranzitzónába kerül automatikusan, egyéni mérlegelés nélkül, jogi keretek nélkül” – fogalmazott Pardavi.
A múlt heti strasbourgi döntés nem csak önmagában abszurd, azonkívül, hogy az EJEB a határozattal túllépte saját hatáskörét, és jogalap, felhatalmazás nélkül beavatkozott egy szuverén állam belügyébe – véli Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, aki szerint érdemes egy pillantást vetni magának az ítéletnek az indoklására is. „Tudvalevő, a magyar szigorításokat követően fordult az egészséges patriotizmussal nehezen vádolható szervezet a nyolcezer-hatszáz kilométer távolságból érkező bangladesi migránsok ügyében Strasbourghoz. Az azonban nem kapott visszhangot, hogy az eljárásban a Helsinki Bizottság nemcsak jogi képviselőként, hanem jóformán szakértőként is részt vett. Olyan ez, mintha egy hazai polgári peres eljárásban az egyik fél ügyvédjét egyszerre hallgatná meg a bíróság jogi képviselőként és független igazságügyi szakértőként is” – magyarázta lapunknak Szánthó.
Rámutatott, a döntés a jogellenesnek ítélt magyar szabályozás kapcsán több, hazánkat elmarasztaló országjelentést is idéz, amelyeket az ENSZ, az Európa Tanács szakosított szervei és egy „páneurópai migránsbarát hálózat” készített. Csakhogy ezen jelentések részben vagy egészben a Helsinki Bizottság által szolgáltatott háttér-információkra támaszkodnak, az ő korábbi jelentéseiket veszik alapul, sőt, tagszervezetként ők koordinálták az említett migránsbarát hálózat magyarországi látogatását is.A bíróság mindezen országjelentések – egyébként alaptalanul kritikus – ferdítéseit már a rendelkező rész előtt, az ítélet elején beidézi, „megelőlegezve” ezzel a végkövetkeztetést – magyarázta Szánthó. Megjegyezte, kicsit olyan ez, mint amikor Pelikán gátőr közliA tanú című filmben a vallomása kapcsán: „Elnézést, Virág elvtárs, de ez az ítélet!”
A szakértő megerősítette, az emberi jogi egyezmény eredeti rendelkezéseitől elrugaszkodva értelmezi a bíróság hatásköreit, az Alapjogokért Központ ezért is javasolta, hogy Magyarország végső esetben fontolja meg az EJEB joghatóságának felmondását akár úgy is, hogy kilép az egyezményből. Ismeretes, a kormány jelezte, fellebbez az ítélet ellen.
A múlt heti strasbourgi döntés nem csak önmagában abszurd, azonkívül, hogy az EJEB a határozattal túllépte saját hatáskörét, és jogalap, felhatalmazás nélkül beavatkozott egy szuverén állam belügyébe – véli Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, aki szerint érdemes egy pillantást vetni magának az ítéletnek az indoklására is. „Tudvalevő, a magyar szigorításokat követően fordult az egészséges patriotizmussal nehezen vádolható szervezet a nyolcezer-hatszáz kilométer távolságból érkező bangladesi migránsok ügyében Strasbourghoz. Az azonban nem kapott visszhangot, hogy az eljárásban a Helsinki Bizottság nemcsak jogi képviselőként, hanem jóformán szakértőként is részt vett. Olyan ez, mintha egy hazai polgári peres eljárásban az egyik fél ügyvédjét egyszerre hallgatná meg a bíróság jogi képviselőként és független igazságügyi szakértőként is” – magyarázta lapunknak Szánthó.
Rámutatott, a döntés a jogellenesnek ítélt magyar szabályozás kapcsán több, hazánkat elmarasztaló országjelentést is idéz, amelyeket az ENSZ, az Európa Tanács szakosított szervei és egy „páneurópai migránsbarát hálózat” készített. Csakhogy ezen jelentések részben vagy egészben a Helsinki Bizottság által szolgáltatott háttér-információkra támaszkodnak, az ő korábbi jelentéseiket veszik alapul, sőt, tagszervezetként ők koordinálták az említett migránsbarát hálózat magyarországi látogatását is.A bíróság mindezen országjelentések – egyébként alaptalanul kritikus – ferdítéseit már a rendelkező rész előtt, az ítélet elején beidézi, „megelőlegezve” ezzel a végkövetkeztetést – magyarázta Szánthó. Megjegyezte, kicsit olyan ez, mint amikor Pelikán gátőr közliA tanú című filmben a vallomása kapcsán: „Elnézést, Virág elvtárs, de ez az ítélet!”
A szakértő megerősítette, az emberi jogi egyezmény eredeti rendelkezéseitől elrugaszkodva értelmezi a bíróság hatásköreit, az Alapjogokért Központ ezért is javasolta, hogy Magyarország végső esetben fontolja meg az EJEB joghatóságának felmondását akár úgy is, hogy kilép az egyezményből. Ismeretes, a kormány jelezte, fellebbez az ítélet ellen.
