Az európai adatvédelmi reform értelmében 2018 májusától új adatvédelmi rezsim lép életbe Magyarországon - mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottságának hétfői ülésén.
A hivatal elnöke a NAIH 2016-os beszámolójáról szóló vitában elmondta: a tavaly elfogadott reform értelmében egy teljes egészében új adatvédelmi rezsim lép életbe 2018. május 25-étől, ami "szinte azt is jelenti", hogy a nemzeti sajátosságok fő vonalaiban megszűnnek, és teljes egészében egységes adatvédelem lesz Európában.
Kiemelte: megszűnik majd az a kúriai döntés alapján kialakult gyakorlat is, amely szerint a mikro-,kis- és középvállalkozások első ízben nem bírságolhatók. Egy kérdésre válaszolva ugyanakkor hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy a hatóság azonnal bírságolni fog, súlyán értékelik a jogsértéseket, de nem lehet kivételi szabály.
Péterfalvi Attila emellett a Szcientológia Egyházzal kapcsolatos vizsgálatot és a nemzetbiztonsági szakszolgálatok átfogó auditellenőrzését emelte ki a szervezet 2016-os tevékenységéből.
Az igazságügyi bizottság a NAIH 2016-os beszámolóját a fideszes, KDNP-s és MSZP-s tagok 11 igen szavazatával, nem és tartózkodás nélkül elfogadta. A jobbikos képviselők nem szavaztak, mondván, szerették volna, ha nem a bizottságban, hanem a plenáris ülésen zajlik a vita.
A fideszes Répássy Róbert (Fidesz) a szcientológiai egyházat érintő vizsgálattal kapcsolatban azt kérdezte: milyen szempontok alapján tudják kizárni, hogy a vizsgálatok során ne hivatkozhassanak olyan alapjogokra, mint a vallásszabadság.
Péterfalvi Attila erről azt mondta: az állam nem szólhat bele a hitbeli vagy lelkiismereti meggyőződések igazságtartalmába, ugyanakkor az egyházak adatkezelése nincs kivéve az adatvédelmi hatóság vizsgálatából. Így az a fajta adatkezelés vizsgálható, ami együtt jár a hitéleti tevékenységgel, de nem része a vallásos meggyőződésnek - jegyezte meg. Jelezte: a szcientológiai egyház esetében 2200-2300 személynek vannak dossziéi, de azt meg sem tudják saccolni, hány olyan harmadik személynek lehet ott az adata, akiknek semmi közük nincsen az egyházhoz.
Staudt Gábor a tiltott adatszerzéssel kapcsolatban azt vetette fel, hogy bár az Országgyűlés most szabályozni akarja a magánirodák lehallgatásának tényállását, de továbbra sem lesz büntethető a közforgalmi helyek rejtett megfigyelése.
Péterfalvi Attila sem tartotta jónak a törvényi tényállást, azt a példát hozva, hogy egy kabátba rejtett hangfelvevő esetében nem állapítható meg a tiltott adatszerzés arra hivatkozva, hogy nem a lakásban helyezték el azt.
A fideszes Vas Imre a Fidesz-frakció nevében támogatta a NAIH 2016-os tevékenységről szóló beszámolót és bankok adatkezelési anomáliáit vetette fel.
Az MSZP-s Bárándy Gergely pedig a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatban tartotta pozitívnak a hatóság gyakorlatát, és arra kérte Péterfalvi Attilát, hogy fordítsanak a jövőben kiemelt figyelmet arra, amikor egyes szervezetek irreálisan magas költségtérítés mellett akarják teljesíteni adatkiadási kötelezettségüket.
