Sikeresek a földárverések, a legtöbb helyen árverseny alakul ki, van, ahol a kikiáltási ár négyszereséért kelt el a terület – mondta a lapunknak adott interjúban Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár. Kiemelte: megalapozatlanok azok az ellenzéki riogatások, hogy külföldiek kezére kerülne a magyar föld, eddig egyetlen nem magyar állampolgár licitált.
– A földárverések előtt módosítani kellett a szabályozást, így a külföldiek is licitálhatnak az állami területekre. Eddig vásároltak-e már külföldi állampolgárok, és mennyire reális veszély, hogy felvásárolják a területeket a magyar gazdák elől?
– Az árveréseken az első kilenc napon értékesített 1063 földterület közül egyetlen nem magyar állampolgár földműves vásárolt Somogy megyében, az egyik liciten. Mivel a konkrét esetben több magyar állampolgár földműves is a törvényi elővásárlási sorrendben megelőzi az árverési vevőt, komoly esély van arra, hogy a hatvannapos kötelező szerződéskifüggesztési időszak alatt ez a föld is végül magyar földműves tulajdonába kerül. Ha az árverést követően az elővásárlási jog gyakorlásánál mind a hét helyben lakó érintett Somogy megyei magyar földművest valaki meg tudja előzni, akkor az természetesen vásárolhat, de ennek valószínűsége igencsak elenyésző. Az eddigi tapasztalatok alapján tehát megalapozatlanok azok az ellenzéki riogatások, hogy külföldiek kezére kerülne a magyar föld. Hozzá kell tenni, hogy éppen az ellenzéki pártok álltak össze a magyar gazdák ellen és támadták meg az árverési szabályrendszert az Alkotmánybíróság előtt azzal, hogy miért csak a magyar gazdákat akarja földhöz juttatni a kormány. Tehát igencsak álságos ellenzéki oldalról a külföldiek földszerzésével riogatni, mivel az ilyen esetek csak és kizárólag az ellenzék felelőtlen és gazdaellenes magtartása miatt történhetnek meg.
– Az ellenzék példátlan összefogással szavazta le a haszonbérleti díjak módosítására szolgáló javaslatot. Milyen további lehetőségeken dolgozik a kormány?
– A kormány folyamatosan vizsgálja annak a lehetőségét, hogy garantálja az új tulajdonosok számára, hogy egyfelől az általuk megvásárolt területre vonatkozó bérleti díjat reális piaci szintre tudják emelni, másfelől ha ez nem sikerül, akkor a megfelelően szabályozott feltételek mellett felmondhassák a haszonbérletet. A példátlan ellenzéki összefogás pedig nyilvánvalóan a nagybirtokosok érdekeit szolgálja ebben a kérdésben is, akik berendezkedtek a hosszú távú és olcsó, a piaci áraknál jóval kedvezőbb földbérleti viszonyokra. A magyar földművesekkel szembeforduló pártok akkor is ezeket az érdekeket szolgálták, amikor nem támogatták a haszonbérleti díjak megemelésének lehetőségét a tisztességes piaci szintre.
– Ezzel kapcsolatban az MSZP indítéka világos, mivel kormányzásuk alatt hatalmas területet adtak bérbe fillérekért a „haveroknak”. De a Jobbikot és az LMP-t mi motiválhatja?
– A program kapcsán készített ellenzéki alkotmánybírósági beadvány alapján úgy tűnik, hogy a másik két ellenzéki párt is beállt a sorba. A lényeg, hogy a földműves magyar gazdáknak ne legyen jó, mi ezt látjuk. Nehezen magyarázható az az álláspont is, hogy éppen ezek a pártok követelték az Alkotmánybíróságtól, hogy ne csak magyar állampolgárok vehessenek részt a liciteken. Ők akadályozták meg azt is, hogy a például 2051-ben lejáró haszonbérleti szerződéssel érintett földet megvásárló magánszemélyek élhessenek az alacsony bérleti díjak megemelésének lehetőségével. Azt gondolom, hogy ezekkel a lépésekkel elsősorban majd a saját választóik, a magyar emberek felé kell elszámolniuk és magyarázkodniuk.
– Pontosan mit lobbizott ki az ellenzék Brüsszelben, és miként nyilvánul meg, hogy a bizottság ismét kettős mércét alkalmaz hazánkkal szemben?
– Informális úton egyértelmű nyomást helyezett a kormányra az unió, hogy a magyar állampolgárok kizárólagos árverési részvétele aggályos lehet. Ugyanakkor fontos világossá tenni, hogy a kormány nem korlátozta soha a tagállami földművesek földtulajdon-szerzési jogát, az eredeti szabályozás szerint is csak az árveréseken nem vehettek volna részt. Tehát ezért is valószínűsíthető, hogy valakik a kormány ellenében fél- vagy hamis információkat juttattak Brüsszelbe.
– Eddig milyen visszajelzések érkeztek az árverésekről? A gazdálkodók érdeklődése meghaladja az előzetes várakozásokat?
– Az árverések sikeresek, a legtöbb helyen árverseny alakul ki, van, ahol dupla vagy akár négyszeres áron kelt el a termőföld. Ez is azt mutatja, hogy komoly érdeklődés van az állami földek iránt. Tehát az ellenzék álságos próbálkozásai ellenére az árverések zavartalanul folynak. Nagyon komoly az érdeklődés a három hektárnál kisebb földek esetében is. Ezeknél a földeknél is több vételi ajánlat érkezik egy-egy meghirdetett ingatlanra.
– Lázár János miniszter korábban további húszezer hektár állami föld tervezett értékesítéséről beszélt. Miből adódik ez a terület és mikor hirdetik meg?
– Folyamatosan zajlik a mintagazdaságok kijelölése, az egyes meghirdetendő földeket érintő különféle jogi helyzetek, problémák tisztázása, és ahogy minden akadály elhárul az értékesítési felhívás elől, ezeket is meghirdetjük. Lesznek további árverések.
Változik a földvagyontörvény
Két rendelkezés maradhat meg az állami földvagyon kezelésével összefüggő, az Alkotmánybíróság által júniusban a Háznak visszaküldött jogszabály-módosításból, ezek az elő-haszonbérleti jogosultság eltörlésére, valamint védett természeti területekre vonatkoznak. Bitay Márton tegnap ezzel kapcsolatban a törvényalkotási bizottság előtt elmondta: egyértelműen és véglegesen eltörölnék az elő-haszonbérleti jogosultságot azon szerződéseknél is, amelyeket még a korábbi földtörvény hatálya alatt kötöttek.
