Folyamatosan növekszik az új lakások értékesítése, azonban a számuk még mindig alacsony a használt ingatlanokhoz képest. Utóbbiakból legolcsóbban az agglomeráció keleti szektorában, a fővárostól távolabb eső településeken lehetett vásárolni.
A Központi Statisztikai Hivatal árindexe szerint Magyarországon a lakásárak immár negyedik éve töretlenül növekednek. Az idei első negyedévében a használt lakások további négy, az újak 3,6 százalékkal lettek drágábbak az előző negyedévhez képest. A végleges adatok szerint tavaly 154 ezer lakásadásvétel jött létre, és ezzel a piac forgalma 5,1 százalékkal meghaladta a megelőző évit.
Az értékesítési arányok és az áremelkedés üteme idén sem változott érdemben, az Otthon Centrum a második negyedévet összegző jelentésében arról ír, 2014-től folyamatosan nő az ingatlan-adásvételek száma, és idén már eléri a 2000-2008 közötti időszak átlagát. A közvetítőcég hálózatában az idei első fél évben átlagosan 11,6 százalékkal nőtt az értékesítések száma az előző év azonos időszakához képest. Ez a lendület és az építőiparban egyre feszítőbb kapacitáshiány az év hátralevő részére sem vetíti előre a piacon az árak drasztikus csökkenését, azonban a régiók népszerűsége továbbra is eltérő. A közvetítő saját statisztikája szerint használt lakásaik adásvételeinek egyharmada Budapesten zajlott, míg a kínálatukban szereplő új építésű ingatlanok kétharmadát(!) a fővárosban adták el.
Pest megyében a családi házak túlsúlya jellemző, az eladott ingatlanok átlagos alapterülete jóval nagyobb a fővárosi lakásokénál, az árakat a földrajzi fekvés határozza meg. A legolcsóbban az agglomeráció keleti részében, a fővárostól távolabb eső településeken lehetett vásárolni, a legdrágább házak a nyugati, észak-nyugati szektorban, a fővároshoz közel, illetve nagyon jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező településeken keltek el. A legtöbb adás-vétel 10-20 millió forint értékhatár között zajlott – derült ki a második negyedév összefoglalójából.
A Közép-Magyarország régión kívüli területeken volt az Otthon Centrum közreműködésével megkötött használt eladások bő fele, míg az új építésűek között minden ötödik tranzakció vidéken volt. Az árakat főként a település mérete és a régiós elhelyezkedés befolyásolta. A használt lakások bő fele 5-13 millió forint közötti áron kelt el, azonban a nagyobb városokra és a kedvelt üdülőhelyekre ennél magasabb árszint volt jellemző. Az új építésű lakások esetében a 10-30 millió közötti vételár volt a leggyakoribb, szemben a budapesti 30-45 milliós ársávval.
Lassan dráguló családi házak
A fővárosi használt téglalakások négyzetméterárai szinte minden kerületben emelkedtek a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Egyes külső kerületekben akár huszonöt százalékkal, a legalacsonyabb négyzetméterárat a XX. kerületben mérték. A panellakások áremelkedése a főváros összes kerületében meghaladta a húsz százalékot, de a XVII. és XX. kerületben harmincszázalékos drágulást mértek. A legdrágább panelek Újbudán, a legolcsóbbak Csepelen kaphatók. A vidéki városokban tág határok között, 1–40 százalékkal emelkedtek a panellakások négyzetméterárai. A legnagyobb mértékű emelkedés Egerben és Szekszárdon volt megfigyelhető, a legdrágább panelek Sopronban találhatók háromszázezer forintos átlag-négyzetméteráron, a legolcsóbbak Salgótarjánban kaphatók, ennek a harmadáért. A családi házakat illetően messze nincs ekkora drágulás. A kerületek többségében néhány százalékos áremelkedés volt, húsz százalékot meghaladó drágulás csak Kecskemétet és Zalaegerszeget jellemezte, míg a városok többségében nem érte el a tíz százalékot. A legmagasabb áron Székesfehérváron keltek el családi házak, az ötvenezer főnél kisebb megyei jogú városokban – kivált Hódmezővásárhelyen és Salgótarjánban – a fajlagos árak százezer forint alatt maradtak.
