Elégedett az idei esztendő folyamataival az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). Jövőre is cél a devizakitettség folyamatos leszorítása a tovább olvadó államadósságban, azonban ismét megjelenhet Magyarország a nemzetközi piacokon, devizakötvény kibocsátásával.
A tervezettnél is jobban sikerült teljesítenie idei céljait az ÁKK-nak. A csökkenő hozamok jellemezte környezetben tovább apadt az államadósság szintje, miközben gyarapodott a lakosság kezében lévő állampapírok állománya, és mérséklődött a devizaadósság aránya is. A teljes adósság nagyobb része, ötvenhárom százaléka már belföldi szereplőkhöz került. Jövőre az ÁKK adósságkezelési stratégiája a továbbiakban az idén is érvényes hármas alapelvre épít: az adósságráta csökkentésére, a devizaadósság részarányának csökkentésére és a lakossági tulajdon erősítésére – jelentette be tegnapi évösszegző és a jövő évi finanszírozási terveket bemutató beszédében Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója.
Az államháztartás központi alrendszerének – a központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok – hiánya a tervek szerint 2016-ban 762 milliárd forint lesz, ami a pénzforgalmi hiányban a GDP 2,2 százalékát jelentheti – részletezte Barcza.
A jövő évi teljes bruttó kibocsátás 6389 milliárd forint lehet, amelynek 91 százaléka forintból, kilenc százaléka pedig devizából valósulhat meg. A törlesztések és visszafizetések összege várhatóan 5380 milliárd forint lesz, ezen belül a lakossági állampapírok 2252 milliárd forintnyi lejárata a legnagyobb tétel. Forintban 3864 milliárd, míg devizában 1517 milliárd forintot kell visszafizetnie az államnak. A forinttörlesztéseken belül a kötvénytörlesztések összegét illetően az ÁKK-nál 453 milliárd forinttal számolnak. A devizatörlesztés összege 4,8 milliárd euróra rúghat. A devizaadósság részaránya a tavalyi 38 százalék és az idei 32 százalék után jövőre még tovább mérséklődhet.
Ennek ellenére egymilliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátással is számol 2016-ra a magyar állam, ám az még nem dőlt el, hogy azt dollárban, euróban vagy renminbiben dobják-e majd piacra. Az biztos, az ÁKK nem változtat azon a gyakorlatán, hogy a devizaadósságot euróban tartja.
Fontos időnként megjelenni a nemzetközi piacon
2 perces interjú: Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője
- Miközben a kockázatok mérséklése érdekében mindenki az államadósság devizakitettségének csökkentésére törekszik, jövőre az ÁKK devizakötvénnyel jelenne meg a nemzetközi piacokon. Nem ellentmondás ez?
- Egymilliárd eurónyi devizaalapú államkötvény kibocsátása nem akkora tétel, hogy az megzavarná a forintosítási törekvéseket. Jövőre amúgy is sok devizaalapú lejáratot kell majd megújítani, és nem baj, ha nem lesz mindegyikből forintos konstrukció. Az meg kifejezetten hasznos, ha Magyarország két-három évente legalább egyszer kibocsátással megjelenik a nemzetközi piacokon.
- Az még nem derült ki, hogy euró-, dollár- vagy renminbikötvény-kibocsátásról lesz-e szó. Ön mire számít?
- Leginkább eurókötvényt vagy egy vegyes renminbi- és eurókibocsátást tartok most valószínűnek. A dollárral most mindenki óvatos a FED új kamatciklusa miatt. A renminbi és a kínai piacok viszont megint más kockázatokat hordozhatnak. A lényeg úgyis az, hogy az ÁKK swapokkal mindig lefedezi a nem euróalapú kibocsátásokat.
- A szavaiból úgy tűnik, nincs semmi meglepő a jövő évre tervezett devizakötvény-kibocsátásban...
- Tényleg nincs, már számítottam a bejelentésre.
