A PISA-felmérésről, a parlament kedden záruló őszi ülésszakáról és az egészségügyről volt szó napirend előtt az Országgyűlésben. Emelik a polgármesteri juttatásokat és szigorítják a plakátelhelyezést, szigordnak a gyermekvédelmi törvények és módosul a köztéri reklámelhelyezés szabályozása is. A Ház határozatban hívja fel a figyelmet a keresztényüldözésre.
Kósa Lajos: Szokatlan egység a polgármesterek bérrendezése ügyében
A polgármesterek bérét ezentúl nem a helyettes államtitkári, hanem az államtitkári javadalmazáshoz kötik - emlékeztetett a frakcióvezető. Az elektronikus hírközlési és a fogyasztóvédelmi törvény módosításából kiemelte a telefonos ügyfélszolgálat 2017 szeptemberétől életbe lépő öt perces időkeretét. A településkép-védelmi törvénnyel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy hároméves türelmi időt adtak a szabálytalanul elhelyezett reklámhordozók esetében. Azt is megemlítette, hogy 29 ezerről 31 ezerre növelték a honvédség létszámát. Azzal a rendelkezéssel kapcsolatban, amely szerint állami vezetők lehetnek sportszervezeti vezetők is, Kósa Lajos azt mondta: eddig is volt erre példa, de sok volt a jogvita, ezért rendezni kellett a kérdést. Az Országgyűlés arról is határozott, hogy az egyedülálló szülők gyermekei elsőbbséget élveznek a bölcsődei felvételnél, ha a szülő dolgozik vagy munkát keres. A veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos hatósági eljárásokat pedig fokozottabban gyermekpártivá tették - jegyezte meg a frakcióvezető. A PISA-felmérés kapcsán Kósa Lajos azt mondta: a magyar oktatás alapvetően nem kompetenciaalapú, ezért például más országok teljesen más típusú pedagógusképzése egyes elemeinek átvétele nem megoldás. Arról kell vitát folytatni, hogy mennyire kell kompetencialapúvá tenni a magyar oktatást - jegyezte meg a politikus, aki szerint bár fontos a PISA-felmérés, abból csak "higgadt következtetéseket" szabad levonni, az eredményeket pedig napi politikai küzdelmekre felhasználni "dőreség". A letelepedési kötvényekkel kapcsolatos felvetésre azt közölte: tudomása szerint a kormány még az idén dönt arról, hogy nem bocsátja ki többet ezt a fajta értékpapírt.
MSZP: Döbbenetes a PISA-felmérés eredménye
Kunhalmi Ágnes (MSZP) sokkolónak nevezte a PISA-felmérés eredményét. Úgy vélte, a zuhanás mértéke és gyorsasága azt mutatja, a pedagógusok és az oktatás egésze "elvesztette az immunrendszerét" a politikusok "hülyeségével" szemben. Szerinte ugyanakkor még megdöbbentőbbek a felmérés eredményére érkező lesújtó fideszes reakciók, amelyek a relativizálástól a tagadáson át a bűnbakkeresésig terjednek. Hozzátette: az eredmények olyan rendszerhibákat mutatnak, amelyeket jelentős részben a mostani kormány okozott. Elvenni a gyerekektől a tudást és a jövőjüket, ez az igazi hazaárulás - fogalmazott.
Szigorodnak a gyermekvédelmi szabályok
Az Országgyűlés szigorúbb gyermekvédelmi szabályokat alkotott.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály és más törvények módosításával a parlament több változtatást is jóváhagyott a bölcsődei ellátással összefüggésben, így például azt, hogy kik élveznek előnyt a felvételnél.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere előterjesztését 148 igen szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
A törvénymódosítás értelmében a bölcsődei, mini bölcsődei felvétel során a nagycsaládos szülők, valamint az egyedülálló szülő gyermekeit előnyben kell részesíteni, feltéve, ha a szülők igazolni tudják, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak. Emellett a védelembe vett gyermekek is előnyt élveznek a bölcsődei felvétel során.
A törvénymódosítás rögzíti, hogy a bölcsődékben, mini bölcsődékben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaknak évi 25 munkanap pótszabadság jár.
A gyermekvédelmi törvényben kimondták, hogy a foglalkoztató részben vagy egészben átvállalhatja a szülőtől a bölcsődei térítési díj megfizetését mindegyik bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatónál, intézménynél.
További változás, hogy a 2017-től engedélyezett örökbefogadásoknál az első utánkövetés nem két hónap, hanem hat hónap múlva történik meg, a második pedig egy év helyett másfél év múlva.
Könnyítették a családi pótlék megosztását az elvált szülőknél: a bíróság döntése helyett az érintettek megegyezésére helyezik a hangsúlyt.
A gyermekhalálhoz vezető esetek megelőzése érdekében szigorított az Országgyűlés fideszes javaslatra a gyermekvédelmi törvényeken.
A fideszes képviselők által kezdeményezett változtatás - amelyet 142 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadott el a Ház - a többi közt kimondja, hogy a gyámhatósági eljárásokban az együtt nevelkedő testvérek ügyeit együtt kell kezelni.
A gyámhatóság a jövőben ügyészi jóváhagyás nélkül is elővezetheti a szülőket, ha a gyermek veszélyeztetettsége miatt azonnali intézkedést tart szükségesnek. A szerv akár hatósági kényszer alkalmazásával is információkat szerezhet egy gyermekről, ha a szülők elzárkóznak a kapcsolattól a háziorvossal vagy a védőnővel. Ezen segítők ellátását a jövőben tilos visszautasítani.
Az ellátórendszerben dolgozókat is szigorú jelzési kötelezettség terheli.
Az emberi erőforrások miniszterének kezdeményezésére is változtatottak a szociális és gyermekvédelmi törvényeken egyebek között azzal a céllal, hogy egyre kevesebb fogyatékkal élő rászoruló lakjon intézményekben és egyre többüknek biztosíthassanak külső lakhatást.
A 122 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 28 tartózkodás mellett elfogadott módosítással tovább finomították a házi segítségnyújtás rendszerét és átalakították a támogatott lakhatás szabályait is.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint kérdés, mi a sokkszerűbb, az, ha vannak jobb és rosszabb oktatási felmérési eredmények, vagy az, amikor 17 ezer pedagógust elbocsátanak, drágulnak a tankönyvek, iskolák szűnnek meg és nem jut minden rászorulónak ingyenes étkezés.
Hozzátette: most "bizonyos tekintetben" csökkentek a PISA-felmérés pontszámai, de 12 pontos csökkenés volt a szocialisták kormányzása alatt is. Elismerte, hogytermészettudományokban és a szövegértésben valóban romlott az eredmény, és jelezte, hogy ezzel foglalkozni kívánnak az oktatás szereplőinek bevonásával. De arra is felhívta a figyelmet, hogy matematikából megállt a romló tendencia, ami szocialisták időszaka alatt indult el. Megjegyezte: Lengyelországban, az USA-ban, Ausztráliában és Hollandiában is romlottak a PISA-felmérés eredményei, de még Finnországban is volt visszaesés az előző felméréshez képest.
KDNP: megvédtük a magyar emberek biztonságát
Szászfalvi László (KDNP) 2016 eseményeit visszaidézve az egyik legfontosabb eredménynek azt tartotta, hogy a kormány megvédte a magyar emberek biztonságát, ami alapot ad annak, hogy stabil politikai, gazdasági és a költségvetési keretek között fontos társadalompolitikai célokat valósítsanak meg. Kiemelte a foglalkoztatottság növekedését és a munkanélküliség csökkenését, a reálbérek emelkedését és az életpálya programok bevezetését. A KDNP számára fontos intézkedések között említette a munkahelyvédelmi akciót, a családtámogatási intézkedéseket, a családi csődvédelem bevezetését, az árubemutatókat szigorító szabályozást és a keresztényüldözés elleni javaslatot.
Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy 18 éves rekordot döntött Magyarország az egy házaspárra eső gyermekszám tekintetében, valamint a nők foglalkoztatása is rekordszinten áll a rendszerváltozás óta. Kiemelte azt is, hogy évről évre csökken a nélkülözésnek kitettek és a mélyszegénységben élők száma.
LMP: A kormány rosszul próbálja korrigálni saját hibáit
Schmuck Erzsébet (LMP) a parlament őszi ülésszakát értékelve azt mondta, az első szakaszban a kormány nem csinált semmit, minden a népszavazásról szólt, a másodikban a megpróbálta az elmúlt években a saját maga által okozott károkat kijavítani, de rossz eszközöket választott.
Közölte, nem korrekcióra, hanem teljes irányváltásra van szükség a gazdaságpolitikában. Szorgalmazta a minimálbér létminimum fölé emelését, valamint az igazságtalan egykulcsos adórendszer eltörlését és a közalkalmazottak bérének jelentős emelését.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint ha az LMP tervei megvalósulnának, akkor újra megroppanna a középosztály. Értékelése szerint ugyanis az ellenzéki párt drasztikus adóemelést akar a többkulcsos adórendszerrel.
Elmondta, az idei az otthonteremtés és az adócsökkentés költségvetése volt, ezen célok mellé most "felsorakozott" a béremelés is.
Harmincezer fölé emelkedhet a honvédség létszáma
Az Országgyűlés módosította a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló parlamenti határozatot, így a katonaságnál engedélyezett státuszok száma 29 700-ról 31 080-ra emelkedik.
A képviselők 147 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá a honvédelmi miniszter javaslatát, amely a tiszti létszám változatlanul hagyása mellett az altiszti- és legénységi állományt növeli.
A parlament emellett a honvédelmi törvényhez kapcsolódó több törvénymódosítást is elfogadott, ugyancsak Simicskó István kezdeményezésére.
A változtatások egyikének értelmében a honvédelmi ágazati pótlékot is bele kell számítani a Magyar Honvédség személyi állományába tartozó közalkalmazottak jubileumi jutalmának alapjául szolgáló illetményalapba.
Jobbik: Növelni kell az egészségügy átláthatóságát
Lukács László György (Jobbik) azt tette szóvá, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ "kommunista módszereket alkalmazva szájkosarat" tett a kórházigazgatókra, nem nyilatkozhatnak. Szerinte az elmúlt időszakban nyilvánosságra került ügyek, a nem az egészségügyi működéssel összefüggő halálesetek a kórházakban az egész intézményrendszer diszfunkciója miatt történtek. Hozzátette: a kormánynak növelni kell az egészségügy működésének átláthatóságát.
Rétvári Bence a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház éves költségvetési bevételeiről elmondta, több mint egymilliárd forint pluszpénzt kapott az intézmény, innentől kezdve a menedzsment feladata a takarítás megszervezése. A takarítást a Profi Komfort Kft.-nek szervezeték ki, a szabályzatok megfelelőek voltak az országos Epidemológiai Központ ajánlásainak - mondta, jelezve, a vizsgálat végén derül ki, hogy betartották-e, illetve betartatták-e a szabályzatokat. A győri Petz Aladár Kórházba az elmúlt években 13 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett, a holttestet egy sportszervezetnek bérbe adott épületben találták - közölte.
Utoljára pótolható a külföldre menekített jövedelmek utáni adózás
Kivételes eljárással jövő nyárig utolsó esélyt biztosított a törvényhozás a pótlólagos adófizetésre a jövedelmüket külföldre menekítőknek, továbbá lehetővé tette, hogy politikai vezetők sportszövetségek irányításában is részt vegyenek.
A képviselők 122 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadták el a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő törvények módosításait a nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésére.
A kormány a javaslat indoklásában emlékeztetett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) jövő ősztől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi bankszámlák adatai is, így könnyen kiszűrhetők azok, akik a Magyarországon keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a közterheket.
Fidesz: jövőre is emelkednek a fizetések az egészségügyben
Selmeczi Gabriella (Fidesz) a jövő évi egészségügyi béremeléseket ismertette, jelezve, az a céljuk, hogy az ezen a területen dolgozók a következő években is léphessenek előre.
Közölte, szakdolgozók esetében négylépcsős, 2019 tartó béremelés lesz, a dolgozók bére a program végére átlagosan 65,5 százalékkal nő. Ismertetése szerint a rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal nő. Hozzátette: a szakorvosok és a kórházi szakgyógyszerészek bére idén 107 ezer, jövő novemberben 100 ezer forinttal nő. Jelezte, a mozgóbérelemek is emelkednek.
Rétvári Bence azt mondta, a pedagógus-béremelés után a kormány eldöntötte, minden más ágazatban, ahol lehetősége nyílik rá, béremelési programokat indít. Az egészségügyben ez 97 ezer embert érint - mondta.
Módosult a reklámtörvény
A parlament lefolytatta a településkép védelméről szóló törvény módosítására benyújtott előterjesztés tárgyalását. A Miniszterelnökség államtitkára a javaslat elsődleges céljaként azt jelölte meg, hogy ésszerű keretek közé szorítsák a településképet kedvezőtlenül befolyásoló reklámeszközöket. A Fidesz-frakció vezérszónoka egyetértett a vizuális környezetszennyezés visszaszorításával, az MSZP viszont úgy értékelt, valójában a reklámpiacot akarja a kormány átalakítani a 2018-as választások előtt.
Szigorították a plakátelhelyezés szabályait
A parlament kivételes eljárással törvényben határozta meg a közterületi reklámhordozók elhelyezésének alapvető követelményeit, továbbá felhatalmazta a kormányt a részletszabályok kidolgozására és betartatására.
A képviselők 122 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadták el a településkép védelméről szóló törvény módosítását a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezésére.
Az elfogadott javaslat kimondja, hogy nem helyezhető el reklám a fokozott védelem alatt álló helyszíneken (például a világörökségi, műemlékvédelmi és természetvédelmi területeken), a magánterületeken pedig legfeljebb egy reklámhordozó állhat, az erről szóló szerződés pedig maximum öt évre szólhat.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta: a törvényi szabályozás éveken keresztül a gazdasági és a fogyasztóvédelmi szempontok mentén rendezte a reklámok tárgykörét, ennek eredménye, hogy a gazdasági érdekek és a reklámpiac átvette a településképi tervezést, az ő igényeik alakították a települések arculatát. Ugyanakkor - folytatta - a településképi törvény elfogadásával ez a helyzet alapvetően megváltozott, mivel a törvény eszközöket adott a települések kezébe a "látványkörnyezet formálásához", és a helyi önkormányzatokra bízta a reklámokra vonatkozó követelmények meghatározását.
Rámutatott: tekintettel arra, hogy a tárgykör az egészséges környezethez való alkotmányos alapjoggal közvetlen kapcsolatban áll, annak szabályozása nem adható át az önkormányzatok hatáskörébe, így a reklámokra, a reklámhordozókra és a plakátokra vonatkozó szabályozás pontosítása és kiegészítése vált szükségessé.
Csepreghy Nándor jelezte: a törvény nyári hatályba lépése óta a Miniszterelnökség folyamatosan egyeztetett a szakmai és a érdekképviseleti szervezetekkel.
Emelkedik a polgármesterek díjazása
Az Országgyűlés megemelte a települési polgármesterek díjazását. A képviselők 180 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett fogadták el az önkormányzati törvény ezt tartalmazó módosítását a belügyminiszter kezdeményezésére.
A változtatás értelmében a településvezetők díjazását a most elfogadott javaslat kihirdetését követő hónaptól már nem a helyettes államtitkárok, hanem az államtitkárok alapilletményéhez igazítják.
Egy 500 lakosúnál kisebb település polgármesterének bére az államtitkári fizetés 30 százaléka lesz, 1500 lakosig 40 százaléka, 2000 lakosig 50 százaléka, 5000 lakosig 55 százaléka, 10 ezer lakosig 60 százaléka, 30 ezer lakosig 70 százaléka, a fölötti lélekszámnál pedig az államtitkár bér 80 százaléka lesz. A megyei önkormányzatok közgyűlési elnökei az államtitkári illetmény 90 százalékára válnak jogosulttá.Közölte: a javaslat elsődleges célja a reklámelhelyezés és a településkép-védelem szerteágazó szempontrendszerének összehangolása, a reklámtevékenység és a közösségi érdekek álláspontjának közelítése, valamint a településképet kedvezőtlenül befolyásoló reklámeszközök ésszerű keretek közé szorítása.
A részletszabályokat kormányrendeletben, a helyi specifikációkat pedig az önkormányzatok településképi rendeletében határozzák meg. Az is cél, hogy a folyamat eredményeképpen "a települések életében az esztétikus, harmóniát sugárzó és biztonságos környezet értéknövelő tényezőként jelenjen meg" - ismertette az államtitkár.
Elmondta: rögzíteni javasolják, hogy a településkép fokozott védelme érdekében a közterületről látható reklámhordozó és reklám a település értékeit, építészeti arculatát aránytalanul nem sértheti, mérete és mennyisége településképi szempontok szerint ésszerű kell, hogy legyen.
A javaslat a fokozott védelem alatt álló területeken, például világörökségi, műemlékvédelmi, természetvédelmi és NATURA 2000-es területen tiltja reklámhordozó és reklám nem elhelyezését. Emellett kimondja, hogy a reklámhordozó közterületi és magánterületi elhelyezésére vonatkozó szerződés legfeljebb öt évre köthető, és magánterületi ingatlanon legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el, ha a településképi rendelet eltérően nem rendelkezik - ismertette az államtitkár.
Adatbázis készül a nem tisztességes online kereskedőkről
A tisztességesebb elektronikus kereskedelem érdekében módosította az Országgyűlés az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvényeket a kormány kezdeményezésére.
A 177 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadott változtatás értelmében a jövőben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján bárki számára elérhető lesz egy adatbázis azokról az internetes kereskedelmet folytató vagy online fizetési megoldásokat alkalmazó vállalkozásokról, amelyek súlyos jogsértést követtek el.
A változtatás 2017 szeptemberétől szigorítja az e-kereskedelmi cégek telefonos ügyfélszolgálatára vonatkozó előírásokat például azzal, hogy a betelefonálókkal legfeljebb öt perc várakozás után meg kell kezdeni az érdemi ügyintézést. Szabályozza azt is, hogy a beszélgetésről készült hangfelvételt milyen formában kell kiadni az ügyfélnek.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a kezdeményezés nem egyedülálló a világban, hiszen 2006-ban például a brazíliai Sao Paolo kezdett bele egy olyan programba, amelynek eredményeképpen 15 ezer órásplakátot távolítottak el a városból, de az európai országok közül például Franciaországban a műemléki területeken tiltják a reklámok elhelyezését, Barcelonában pedig övezetenként szabályozzák a reklámhordozók megjelenését.
Kiemelte: kiemelt védettséget kapnak a világörökségi helyszínek, a történelmi emlékhelyek, a temetők, a régészeti érdekű területek és a természetvédelmi területek, ugyanakkor a javaslat nem érinti a közutak környezetében elhelyezett reklámokra vonatkozóan, közlekedésbiztonsági céllal meghatározott rendelkezéseket. Elmondta azt is: a javaslat a törvényi és rendeleti szintű szabályok megszegésének szankcionálására külön bírságot intézményesít.
Határozatot fogadtak el a képviselők keresztényüldözésről
Kormánypárti javaslatra 175 igen, 1 nem, 3 tartózkodó szavazattal az Országgyűlés határozatot fogadott el, hogy a világszerte tapasztalható keresztényüldözésekre felhívja a figyelmet.
A fideszes és KDNP-s előterjesztők szerint fontos, hogy kiemelten segítsék az üldözött keresztényeket, felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét az üldözöttek tarthatatlan helyzetére, valamint támogassák a nemzetközi humanitárius akciókat.
Az elfogadott határozat alapján az Országgyűlés együttérzését fejezi ki a világ összes vallási alapon üldözött kisebbségével, jelen helyzetben pedig különösen azokkal a közel-keleti és afrikai keresztény közösségekkel, melyek tagjai áldozatul estek a terroristák pusztító cselekményeinek vagy létükben vannak veszélyeztetve.
Az Országgyűlés elítéli az önmagát Iszlám Államnak nevező, valamint más terrorszervezetek és milíciák által a Közel-Keleten folyamatosan elkövetett számos terrorista bűncselekményt, a polgári lakosság elleni támadásokat, az okozott vagyoni károkat és a stabilitás aláásását. Az Országgyűlés elítél minden olyan cselekményt, amely mások vallásának erőszakos megváltoztatására irányul, s a leghatározottabb módon elítéli a Szíriában és Irakban élő keresztény, jezidita és más vallási csoportok lemészárlását.
A javaslatot a benyújtók azzal indokolták, hogy napjainkban a kereszténység a világ legüldözöttebb vallási csoportja, mintegy 80 országban üldözik a keresztényeket, közülük 200 millió él közvetlen veszélyben. A vallásuk miatt üldözöttek 78 százaléka keresztény: minden öt atrocitásból négyet ellenük követnek el.
Varga László, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a településkép védelmével egyet lehetne érteni, azonban valójában egy pártpolitikai célú javaslatról van szó, amely nem szól másról, minthogy a kormány a reklámpiacot átalakítsa a 2018-as választások előtt. "Ha Simicska már nem rúg labdába, akkor felkészül Andy Vajna" - fogalmazott az MSZP politikusa, aki szerint a javaslat célja, hogy kitúrjanak a reklámpiacról egy olyan nagyvállalkozót, akivel komoly konfliktusba került a miniszterelnök.
Úgy vélte: a javaslat "önkényes gumiszabályainak" eredményeképpen csak a "csókosok" juthatnak majd reklámfelülethez. Hozzátette: az előterjesztés az emberek hétköznapi életét is befolyásolhatja, hiszen - mondta - egy magánhirdetést tartalmazó cetli kihelyezését is súlyos bírságokkal sújtaná.
Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint a kormány szellemi környezetszennyezést követett el, amikor óriásplakátokra írta ki, hogy a Magyarországra érkezők nem vehetik el a magyarok munkáját. Kevesellte a településkép javítására szánt 3,5 milliárd forintot, mondván, 3200 településsel számolva az alig több mint egymillió forintot jelent településenként átlagosan.
A táji környezetvédelem problémájáról szólva az ellenzéki képviselő kijelentette: az óriásplakátok szerepe és hatása más kül- és belterületen, a javaslat mégsem tesz ilyen megkülönböztetést.
Kiskapunak értékelte, hogy évente három hónapban felmentést lehet kapni egyes területek védelme alól, szerinte ez túl szélesre tárja a lehetőségeket. Kifogásolta, hogy az egyik rendelet egyes paragrafusainak betartásáért a jegyzőt teszik felelőssé, míg más pontjaiért más hatóságot, ami szerinte hatalmas káoszt hoz majd a végrehajtásban.
Hegedűs Lorántné furcsállotta, hogy a törvényjavaslat a településképi bírságnak két fogalmát adja, ami szerinte koherenciazavart eredményez majd.
Felszólalását azzal zárta: a Jobbik elutasítja a javaslatot, mert félőnek tartják, hogy azt politikai eszközként kívánja használni a kormányzat.
Schmuck Erzsébet közölte, az LMP sem támogatja a javaslatot, és nem érit, miért kell két nap alatt átverni azt az Országgyűlésen.
Az LMP frakcióvezetője azt mondta, hogy már korábban is egymással ellentmondó szabályokat alkotott a kormányoldal e területen, de kifogásolta azt is, hogy akár világörökségi helyszínen is ki lehet majd helyezni plakátokat, mivel az előterjesztés lehetőséget ad a kivételekre.
Károsnak és veszélyesnek értékelte az indítványt, és feltette a kérdést: miért csak egy hirdetés helyezhető el egy ingatlanon? Miért nem rendelkezhetnek a lakóházak tulajdonosai arról, hogy akár öt évnél hosszabb idejű szerződést kötnek felületük értékesítésére?
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a felszólalásokra úgy válaszolt: kormányzati szereplőknek ugyanannyi lehetőségük van plakáthelyet vásárolni, mint másoknak, a kormány csak a keretrendszert határozhatja meg.
A mostani településképi javaslat sem más, mint a korábbiak továbbgondolása - szögezte le -, a három hónapos kivétel lehetőségét pedig elmondása alapján a helyi élet szempontjából fontos események miatt adták meg, remélve, hogy ezzel jól gazdálkodnak az önkormányzatok.
A jegyző és a hatóság közötti feladatleosztásról az államtitkár később ígért választ.
A közteherviselésről és az állami szervek feladatellátásáról szóló törvény is módosult
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosítását kezdeményező előterjesztést ismertetve közölte: mind a kormány, mind a nemzetközi szervezetek harcot hirdettek az adóelkerülők, az offshore-lovagok ellen. Ezen harc jövőre új szakaszba lép, új eszköze lesz az OECD által kidolgozott automatikus információcsere, amelyet többoldalú megállapodás biztosít.
Első alkalommal erre jövő szeptember végéig kerül sor az új, vagy a már meglévő magas értékű egyéni számlák esetében. Jövőre tehát több mint hetven országból érkezhet magyar pénzügyi számlatulajdonosokról információ a hazai hatóságokhoz - közölte.
Az államtitkár kifejtette: az adóhivatal elemzői a külföldi nagy értékű számlák adatait összevethetik a hazai adatokkal, így kiszűrhetőek, akik az itthon keletkezett jövedelmük után nem fizettek közterhet. A NAV számukra akár 200 százalékos bírságot is kiszabhat, vagyis jövőre már nem lehet de nem is érdemes eltitkolni a külföldi számlák egyenlegét - mondta.
Ha a magánszemélyek még az átadás előtt megjelenítik kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből vagy vállalkozásból származó eltitkolt jövedelmüket, 10 százalékos adófizetés mellett mentesülnek a jogkövetkezmények alól. Mindennek feltétele, hogy az érintett a NAV által megjelölt bankszámlára jövő június végéig befizesse a teljes összeget, amelyből a bank utalja át anonim módon a 10 százalékos adót - ismertette Tállai András.
Beszámolt arról is: a módosítás arra is lehetőséget ad, hogy a féléves átmeneti időszakban magánszemélyek kedvezményesen szerezzenek legalább 10 százaléknyi részesedést vállalkozásban. Bizonyos feltételek mellett nem kell adót és közterhet fizetni, így ez az összeg is a vállalkozás növekedésére fordítható - mutatott rá Tállai András.
Hozzátette: a javaslat emellett a sportszervezetek önállóságának tiszteletben tartása mellett a sport céljainak hatékonyabb elérését kívánja elérni az állami szervek és a sport világa közötti együttműködés, a szervezeti átjárhatóság megteremtése révén.
Riz Gábor (Fidesz) szerint az igazságos közteherviselés eddigi gyakorlatát tovább kell bővíteni azon offshore cégek felé, amelyek a cégbejegyzés országában nem folytatnak tevékenységet és jövedelmük egy részét szabálytalanul kivezetik az adózás alól.
Közölte, a kormányzat "utolsó esélyként" biztosítja a lehetőséget a külföldi bankszámlán levő vagy más módon eltitkolt jövedelmek tulajdonosainak, hogy 2017. június 30-ig bevallják és befizessék a törvény által előírt 10 százalékos közterhet. Mindezzel párhuzamosan megszűnik a stabilitási megtakarítási számla - ismertette.
Kitért arra is, hogy egy OECD-megállapodás révén 2017-től több mint 70 országból érkezhet magyar számlatulajdonosokról információ a hatóságokhoz, így könnyebben kiszűrhetőek lesznek azok, akik jövedelmük után nem fizették meg a közterheket. Hozzátette: az adóhatóság az eltitkolt adó mellett adóbírságot és késedelmi pótlékot szabhat ki rájuk.
Riz Gábor a törvényjavaslat azon rendelkezéséről, miszerint politikai vezető is lehet sportvezető, azt mondta, olyan jogi környezetet kell kialakítani, amely bővíti az állam szervei és a sport világa közötti együttműködést.
Burány Sándor (MSZP) szerint semmi sem indokolja, hogy ezt a törvényjavaslatot kivételes eljárásban, "kapkodva" fogadják el. Ez az eljárás azokra az esetekre való, amikor olyan horderejű dolog történik, amely az eddigi jogszabályi feltételek között nem oldható meg és a parlamentnek néhány napon belül reagálnia kell.
Hozzátette: ilyen változás most nem történt, talán csak az, hogy Gyárfás Tamás lemondott az úszószövetség elnöki posztjáról. A mostani javaslattal az is lehetővé válik, hogy akár Orbán Viktor miniszterelnök is sportvezető legyen - közölte.
Azt firtatta, valóban az-e a korszerű sportfinanszírozás, hogy az egyes szövetségek minél nagyobb embert próbálnak megszerezni.
Az offshore cégekkel kapcsolatos változtatást Burány Sándor úgy értékelte, nem bezár, hanem fenntart egy kiskaput, mivel lehetővé teszi, hogy akiknek még mindig van offshore számlákon vagyona, az kedvező adózással befizethesse, mentesülve minden egyéb kötelezettség alól.
Jelezte, a szocialisták nem támogatják a törvényjavaslatot.
Hargitay János (KDNP) szerint az előterjesztés legkevésbé lényeges része a sportvezetőkkel kapcsolatos szabályozás.
Az offshore cégekre vonatkozó kezdeményezést üdvözölendőnek nevezte, ezektől a magyar piac is tisztább lehet szerinte. Mint mondta, ez a kiskapu eddig is megvolt, most másként működik majd ez a lehetőség, 10 százalékos adóval legalizálhatják a jövedelmeket. Vagy megszerezzük ezt a jövedelmet a költségvetésnek, vagy egy életre veszni hagyjuk - mondta, közölve azt is, 10 milliárdokról lehet szó.
Szólt arról is, hogy a törvénymódosítás azon cégeket is segíti, amelyek hirtelen növekedésnek indulnak, de nincs pénzük tőkebevonásra, ezért részesedésük egy részét értékesítik. Mint mondta, az az érdekük, hogy ezek a cégek a magyar piacon magyar ellenőrzés alatt működjenek, ezért szerezhetők meg átmenetileg ezek a részesedések kedvezménnyel.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) is kifogásolta a kivételes eljárást, szerinte a kormányzat kapkod, és azt mondta, a törvénymódosítás arról szól, hogy a kormány a sportszövetségek élére könnyebben tudja "odapakolni" az embereit.
Szerinte ezt a sportszövetségek, a szakmai szervezetek nem akarják. Az ellenzéki politikus ezt kommunisztikus kézi vezérlésnek nevezte.
Ha az offshore cégekkel szemben akarnak fellépni - folytatta Z. Kárpát Dániel -, először akkor a barátaik környékén kellene körülnézni a letelepedési kötvények ügyében. A kormánypárti képviselőknek címezve a szavait azt mondta, az ő barátaik több mint 100 milliárd forintos közvetítői díjjal gazdagodtak ebből, és potenciális terroristákat szabadítanak rá az országra.
Brüsszel 1300 idegen betelepítésével fenyegetőzött, ezzel szemben a kormány több ezret már letelepített Magyarországon - hangoztatta a jobbikos képviselő.
Azt firtatta, most, hogy megszüntetik az illegális jövedelmek tisztára mosását szolgáló stabilitási számlát, miért nyitnak egy másfajta kiskaput. Miért nem működött az előző megoldás? Egy másik kiskapu megnyitásával mitől lesz hatékonyabb a cégek szürkéből a fehérgazdaságba húzása? - kérdezte.
Szerinte a cégek adómentes adás-vételére szolgáló átmeneti amnesztia is érdekes kérdéseket vet fel. Véleménye szerint ezzel akár strómanok is cserélgethetik egymás között adómentesen a külföldi cégeiket, lehet, hogy ezért korlátokat kellene szabni.
Schmuck Erzsébet (LMP) szerint visszaélésszerűen használják a kivételes eljárást a kormánypártiak, a mostani javaslatnál ennek semmi indoka nincs. A leginkább megbotránkoztatónak az állami vezetők szerepvállalásáról szóló módosítást nevezte. Hozzátette: az LMP már többször felszólította kormányt, hívja vissza a sportszövetségektől a politikai komisszárokat. Ő is az úszószövetség elnöki posztjával hozta összefüggésbe módosítást, szerinte az újabb lépés a mindent maga alá gyűrő állami önkény felé vezető úton, kártékony a magyar sportra.
Hamisnak tartotta azt a hivatkozást, hogy a törvényjavaslattal az offshore cégek ellen akarnak fellépni. Szerinte az adóelkerülést támogatja a javaslat, nevetségesen alacsonyra, 10 százalékra viszik le az utólagos adózás kulcsot.
Szilágyi György jobbikos képviselő azt tette szóvá, hogy a "salátatörvény" egyik rendelkezése szerint a jövőben politikai vezetők sportegyesületek tisztségviselői is lehetnek. Szerinte ez összefüggésben van az úszószövetség elnöki posztjának megüresedésével, így már a miniszterelnök, a miniszterek és államtitkárok közül is választhatnak majd új vezetőt a szervezet élére.
Azt is felvetette, hogy Tállai András államtitkár eddig jogszerűtlenül lehetett a Mezőkövesd FC elnöke.
gy vélte: a javaslatban megmutatkozik a Jobbik és a Fidesz közötti különbség, mert míg a Fidesz saját "hűbéres rendszerének" elemeként kezeli a sportot, addig a Jobbik kormányra kerülése esetén megtiltja majd a minisztereknek, államtitkároknak, helyettes államtitkároknak, polgármestereknek és országgyűlési képviselőknek, hogysportági szövetségek, egyesületek vezetőik legyenek.
A képviselő külön bírálta, hogy a birkózó szövetség élén az olimpiai bajnok, világbajnok és Európa-bajnok Hegedűs Csabát a fideszes Németh Szilárd váltotta, akinek szerinte "annyi köze van a birkózáshoz, hogy ő nap mint nap birkózik szavakkal, amikor nyilatkozik".
Tállai András a vitában elhangzottakra reagálva közölte: nem összeférhetetlen az államtitkári posztja a Mezőkövesd FC vezetésével, hiszen társadalmi megbízatásban végzi utóbbit, amire a jogszabályok eddig is lehetőséget adtak.
Ugyanakkor jelezte: a javaslat szerint a jövőben munkaviszonyban és egyéb megbízásos jogviszonyban is elláthat majd politikai vezető ilyen posztot. Még Fideszt sem alapították meg, amikor már ő már a mezőkövesdi sportért dolgozott - jelezte.
Varga László, az MSZP képviselője szerint nem biztos, hogy az úszószövetség elnöki posztjával van összefüggésben a kérdés, lehet, hogy egy jelenlegi sportszövetségi vezető, például Németh Szilárd vagy Kubatov Gábor akar államtitkár lenni.
Hangsúlyozta: az MSZP szerint nem szerencsés, ha állami vezetők vagy országgyűlési képviselők sportklubok, szövetségek vezetői, mert ez a korrupció melegágya lehet és a versenysemlegességgel is ellentétes.
