Tatabánya Magyarország legboldogabb városa, Salgótarján kullog a sor végén – derül ki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja és a Jobb Veled a Világ Alapítvány 2019-es Boldogságtérkép Kutatásából.
A boldogság világnapja kapcsán közzétett felmérés során hazánk nyolcszázharminckét településén 17-89 éveseket kérdeztek meg. A magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat. Nyugat-Dunántúlon a legboldogabb a lakosság, míg Észak-Magyarországon vallják magukat boldogtalannak az emberek. A megyeszékhelyek közül ismét Tatabánya a legboldogabb város, Salgótarján és Miskolc foglalja el az utolsó két helyet. Eközben a Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van.
A nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat, életkor szerint továbbra is a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb. A korábbiaktól eltérő eredmény, hogy a hatvanöt év feletti férfiak fizikai állapotukról pozitívabban nyilatkoznak és boldogabbnak is vallják magukat, mint a nők.
A világrangsorban a tavalyihoz hasonlóan megint a finnek végeztek az élen, míg az afrikai Dél-Szudán a sereghajtó. Magyarország a hatvankilencedik helyről a hatvankettedikre jött fel, megelőzve például Szerbiát, Horvátországot, a portugálokat vagy a görögöket. Az idei, sorban a hetedik felmérés azt vizsgálta, milyen hatása volt a boldogság alakulására a információs technológiának, a társadalmi normáknak, a konfliktusoknak és a kormányok politikájának.
A nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat, életkor szerint továbbra is a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb. A korábbiaktól eltérő eredmény, hogy a hatvanöt év feletti férfiak fizikai állapotukról pozitívabban nyilatkoznak és boldogabbnak is vallják magukat, mint a nők.
A világrangsorban a tavalyihoz hasonlóan megint a finnek végeztek az élen, míg az afrikai Dél-Szudán a sereghajtó. Magyarország a hatvankilencedik helyről a hatvankettedikre jött fel, megelőzve például Szerbiát, Horvátországot, a portugálokat vagy a görögöket. Az idei, sorban a hetedik felmérés azt vizsgálta, milyen hatása volt a boldogság alakulására a információs technológiának, a társadalmi normáknak, a konfliktusoknak és a kormányok politikájának.
