A friss GDP-számok alapján kiheverte Svájc a tavalyi „franksokkot”, amely azért következett be, mert hagyta a svájci jegybank felértékelődni a fizetőeszközét. A térségben a magyar forintot érintette a legkeményebben az a döntés, amely hagyta elengedni az euróval szembeni árfolyamküszöböt.
Az idén a második negyedévben a svájci GDP 0,6 százalékkal bővült, amely az úgynevezett Frankenschock óta nem látott mértékű növekedés az alpesi köztársaságban. Hasonló ütemet régóta produkált a gazdaság, amelynek hátterében az áll, hogy tavaly januárban a svájci jegybank (SNB) eltörölte volna a frank–euró árfolyamplafont. A „franksokk” elnevezés azért volt jogos minősítés, mert a svájci gazdaság exportorientált, vagyis nagyon fontos, hogy miként is alakul az egyébként is menedékdevizának számító fizetőeszköz árfolyama. Számos szakértő évekig elhúzódó recessziótól tartott, ám ez idáig sikerült elkerülnie az országnak a visszaesést.
Egyébként a közzétett negyedév per negyedéves adat a Reuters elemzői felmérésében szereplő legmagasabb becslést is meghaladta. Mindenesetre a növekedéshez pozitívan járult hozzá a külkereskedelem és a kormányzati „költekezés”, ugyanakkor a lakossági fogyasztás stagnált, az építőipari és a gépipari beruházások pedig csökkentek. A kivitelen belül a vegyipari, illetve a gyógyszeripari termékek teljesítettek a legjobban.
Az említett 1,20 frank–eurós árfolyamküszöb eltörlését követően a jegybank rendszeres piaci intervenciókkal igyekezett beállítani az árfolyamot, ebben segített a mínusz 0,75 százalékig csökkentett alapkamat is. A mára kialakult 1,09 körüli árfolyam tolerálható az exportőröknek is – derül ki a felmérésekből. Az ING Bank témával kapcsolatos összefoglalója szerint az erős exporthatáshoz hozzájárult a gyenge import is, ez utóbbi pedig a belső kereslet rossz állapotát tükrözi. A szóban forgó elemzés alapján valószínűleg ez volt a svájci gazdaság utolsó erős negyedéve az idén, miután a fogyasztói bizalom nagyon alacsony, a Brexit miatti kockázatok pedig még csak most kezdenek jelentkezni.
Emlékezetes, a kelet-közép-európai térségben a magyar forintot érintette a legkeményebben a 2015. január 15-i döntés – a svájci frankban jegyzett adósság miatt. Az euró–forint árfolyam történelmi mélypontra esett: 326 forintba került a bankközi devizapiacon egy euró, míg a dollárért 279 forintot kellett adni. Egy svájci frankért pedig 362 forintot kértek el a devizapiacon a kereskedők. (A korábbi történelmi csúcs az euróval szemben 324, a frankkal szemben 274 forint volt - a szerk.)
Magyarországon annak tulajdonítható, hogy nem következett be árfolyam-katasztrófa, hogy 2015 novemberében a Magyar Nemzeti Bank és a kormány bejelentette, hogy forintosítják a 4200 milliárdnyi lakossági devizahitelt, amely döntő részben svájci frank alapú volt. A kölcsönök legnagyobb részét a lakáshitelek tették ki, amelyeket egy előírt, rögzített árfolyamon forintosítottak, és amihez a bankok megszerezték a forrást. A hitelintézetek megvették rá az eurót az MNB-től, és 2015. november–decemberben átváltották svájci frankra a szabad piacon.
Elemzők szerint hihetetlen szerencse, hogy sikerült megúszni ezt az ötszázmilliárd forintos ütést, amelyen megint osztozniuk kellett volna a bankoknak és az adósoknak. Ugyanis 15-20 százalékos frankerősödés mellett ekkora nagyságrendben nőttek volna a törlesztőrészletek.
