Gyakorlatilag alig van hazánknak aranytartaléka, holott az arany árfolyama 17 százalékot erősödött az év eleje óta. A minimális szintre történő csökkenés Surányi György MNB-elnöksége alatt következett be. Jelenleg háromtonnányi aranyunk van: 1990-ben a jegybank még 65 tonna arannyal rendelkezett.
Tulajdonképpen az arany gazdasági értéke abban rejlik, hogy a külföldi értékpapíroknál lényegesen kevesebb kockázatot rejt, és vészhelyzet esetén bármikor készpénzzé váltható, sőt kölcsön felvételekor hitelfedezetként is szolgálhat. Éppen ezért állítják a közgazdászok, hogy az arany olyan befektetési eszköz, amely mentőöv a legdurvább összeomláskor is. Miközben a gazdasági világsajtó a részvények zuhanásától és az olajpiaci hullámvasúttól volt hangos az elmúlt hónapokban, addig az arany árfolyama szép csendben erősödött majdnem 17 százalékot az év eleje óta.
Hiába van azonban újra az egekben az arany ára, a jegybank csak háromtonnányi tartalékot tart aranyból.
Érzékeltetésül, hogy ez mennyire „kevés”: a Nemzetközi Valutaalap témában készült felmérése alapján a 82. helyen állunk a száz országot tömörítő ranglistán, utánunk jórészt már csak kisebb, fejlődő országok következnek. A kelet-közép-európai térségben a legtöbb arannyal a román és a lengyel jegybank rendelkezik, országonként 103 tonnányi készlettel, a középmezőnyben pedig Szlovákia és Bulgária áll 35-40 tonnával. De a szóban forgó háromtonnás készletünk eltörpül még a cseh, szerb, lett és litván tartalékokhoz képest is. Az IMF- összeállítás szerint jóformán csak a legszegényebb afrikai országoknak van kevesebb aranyuk, mint hazánknak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kilencvenes évek elején váltotta pénzre aranytartaléka zömét: az addigi 65 tonnás aranykészlet túlnyomó részét értékesítette.
Az Országgyűlésben utoljára 2013-ban volt a téma napirenden, amikor az MNB elnökét a jobbikos Volner János kérdezte arról: „Miként alakult hazánk aranytartaléka a rendszerváltás óta eltelt időszakban?”.
Matolcsy György válaszában arra emlékeztetett, hogy 1989-ben az MNB akkori vezetése azt a stratégiai döntést hozta, hogy a jegybank aranykészleteit a technikailag szükséges minimális szintre csökkenti. A nemzetközi aranypiacon történt értékesítések után 1989 májusától 1992 októberére az MNB aranykészlete 65 tonnáról a mostani három tonnára csökkent. A készlet tényleges szintje gyakorlatilag ettől kezdve változatlan, az értékének ingadozását az arany árfolyama határozza meg.
Vagyis a minimális szintre történő csökkentés Surányi György jegybankelnöksége alatt következett be, ekkor főleg dollárt vásároltak az unciánként 370 dolláros áron eladott aranyért. (Most a világpiacon 1000–1100 dolláros az unciánkénti ár – a szerk.) A jegybank a lépést az akkori nemzetközi folyamatokkal magyarázta, arra hivatkozván: az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott devizáé.
Boros Imre közgazdász, az MNB devizagazdálkodási osztály egykori vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 62 tonna eladott arany akkori és mostani ára között lassan háromszoros a különbség. Az első Orbán-kormány volt minisztere hangsúlyozta azt is: a készlet eladása nemcsak az árfolyam-különbözet miatt, hanem azért is hibás döntésnek számít, mert az egyes országok a stabilitás és az értékálló biztonság miatt döntenek az aranybefektetések mellett. „Az aranyat kiiktatni stratégiailag átgondolatlan döntés volt” – rögzítette a szakember, megjegyezvén: amióta a dollár mint globális fizetőeszköz egyre gyengébb lábakon áll, az arany ára az egekbe szökik. Boros Imre rámutatott arra is: a második világháború után a Bretton Woods-i egyezmény alapján a dollár lett a globális fizetőeszköz, amelynek értékét az aranyhoz fix árfolyamon rögzítették. A rendszer viszont borult: a vietnami háború túlköltekezése miatt megroppant a dollár is, 1971-től közvetlenül már nem váltható át a dollár aranyra. A közgazdász úgy tartja, hogy az euró megjelenése apropóján is visszaszorulóban van az amerikai fizetőeszköz súlya. Boros Imre összegzésképpen elmondta: nem kétséges, hogy az aranyfedezet lesz a jövő, de más nemesfémtartalékok – így például az ezüst – szerepe is egyre jobban felértékelődik.
Erős marad a nemesfém iránti kereslet
A menekültválság és a negatív kamatok láttán egyre több európai menekíti pénzét aranyba, amelynek kereslete ezek miatt 2016-ban erős maradhat az öreg kontinensen – így tartja Andrea Lang, az osztrák pénzverde, a Münze Österreich illetékese, aki szerint a kamatok negatívak, s emiatt az emberek nemigen látják értelmét, hogy pénzüket bárhová is betegyék, attól tartanak ugyanis, hogy ez a helyzet a jövőben sem változik. A World Gold Council pénzügyi szolgáltató cég elemzése alapján csaknem három évtizede a legjobb teljesítmény az arany árának emelkedése, amivel jelentősen lekörözte a főbb részvény-, kötvény- és árupiaci indexeket is ez a befektetési eszköz. A piaci bizonytalanság és a laza monetáris politikák a jövőben is aranybefektetésre ösztönöznek, s a központi bankok is folytathatják tartalékaik felhalmozását – olvasható az összefoglalóban.
Megteremtődött a monetáris autonómia
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke lemondását követelő tiltakozást tartott azt MSZP szombaton a jegybank fővárosi székháza előtt. Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezető-helyettese a mintegy száz demonstráló előtt felszólalva úgy fogalmazott, „Orbán Viktor jobbkeze lebukott”, ugyanis kiderült róla, hogy „enyves a keze”. A baloldali kritikákkal szemben – mint azt megírtuk – az elmúlt három évben 2,85 százalékról 1,05-re mérséklődött a jegybanki alapkamat, a gazdaságnak pedig a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet nagyon fontos része. Ráadásul a Matolcsy-féle irányvonallal teremtődött meg a monetáris autonómia. Sikeresen, hiszen csökkent a külső sérülékenység, a piaci hozamkörnyezet alacsony, a növekedési hitelprogram pedig a vállalati hitelezés még nagyobb csökkenésétől óvta meg a pénzügyi közvetítői rendszert, az államadósság egyre nagyobb része pedig forintalapú.
