A NATO főtitkára szerint a Nyugat nemzedéknyi idő óta nem nézett szembe a jelenlegihez hasonló kihívásokkal, ezért "nem most van itt az ideje annak", hogy az Egyesült Államok hátat fordítson az atlanti szövetségnek.
Jens Stoltenberg a The Observer című baloldali vasárnapi brit lapnak írt cikkében nem említi az amerikai elnökválasztás republikánus győztese, Donald Trump nevét, alig burkoltan utal azonban Trump azon korábbi kijelentéseire, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem feltétlenül védi meg azokat a NATO-szövetségeseket, amelyek nem emelik hozzájárulásukat a kollektív védelmi kiadásokhoz.
Farage meglátogatta Trumpot
Meglátogatta New Yorkban Donald Trump megválasztott amerikai elnököt Nigel Farage, a Brexitet szorgalmazó és az Európai Uniót rendszeresen bíráló Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) ideiglenes vezetője - közölte a UKIP.
A két politikus szombaton több mint egyórás megbeszélést folytatott Trump New York-i otthonában, a Trump Tower felhőkarcolóban a republikánus elnökjelölt választási győzelméről, a Brexitről és a globális politikai helyzetről. A hírek szerint Farage felajánlotta, hogy közvetítőként segítene elsimítani a londoni kormány és az új amerikai elnök közötti esetleges feszültségeket.
A találkozó után a brit politikus a Twitteren fotót tett közzé, amelyen Trumppal együtt szélesen mosolyog. "Óriási megtiszteltetés volt Donald Trumppal találkozni. Kipihent volt, tele jó ötletekkel. Biztos vagyok benne, hogy remek elnök lesz" - írta a közösségi oldalon.
Farage arról is beszámolt, hogy Trump "nagyon pozitívan" viszonyult ahhoz a felvetéséhez, hogy Winston Churchill mellszobra kerüljön vissza az Ovális Irodába. (Churchill mellszobrát Obama elnök helyezte át az Ovális Iroda előtti folyosóra, helyére Martin Luther King mellszobra került be az amerikai elnök irodájába.)
A brit politikus a találkozón viccelődött a Trumppal szemben felmerült szexuális zaklatási vádakkal kapcsolatban: beszámolója szerint azt javasolta a megválasztott amerikai elnöknek, hogy "legyen nagyon barátságos", amikor Theresa May brit kormányfővel találkozik, "de semmiképp se érjen hozzá".
A UKIP ideiglenes vezetője volt az első brit politikus, aki személyesen tárgyalt Donald Trumppal. Theresa May csütörtökön telefonon beszélt Trumppal, de személyesen várhatóan csak jövő év elején fognak találkozni.
May, illetve tavaly elődje, David Cameron is "megosztónak" nevezte Donald Trumpot, és úgy vélte, téves a republikánus elnökjelöltnek az az elképzelése, hogy a muszlimokat nem engedné belépni az Egyesült Államok területére. Ezeknek a nyilatkozatoknak az idején még kevesen hitték, hogy Trump egy nap ténylegesen beköltözhet majd a washingtoni Fehér Házba.
Míg a londoni kormány gratulált Trump választási győzelméhez, Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője úgy nyilatkozott a BBC-nek vasárnap, hogy Trumpnak "fel kéne nőnie" a bevándorlás kérdésében, és be kellene látnia, hogy az amerikai gazdaság nagy mértékben függ a bevándorlók biztosította munkaerőtől.
A brit külügyminisztérium vasárnap jelezte, hogy Boris Johnson tárcavezető nem fog este részt venni azon a Brüsszelben tartandó rendkívüli tanácskozáson, amelyen az uniós külügyminiszterek a Donald Trump amerikai elnökké választása utáni helyzetet vitatják meg. A tárca közleménye szerint ebben az ügyben London nem tart szükségesnek rendkívüli találkozót.
Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter egyéb elfoglaltságai miatt szintén távol marad az esti brüsszeli tanácskozástól.
Stoltenberg elismeri cikkében, hogy jelenleg az Egyesült Államok fedezi a NATO teljes védelmi költségvetésének 70 százalékát, és jogosan igényli a terhek igazságosabb elosztását. A NATO-főtitkár hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a két évvel ezelőtti walesi NATO-csúcson a szövetség mindegyik tagja megígérte a védelmi kiadások csökkentésének leállítását, és azt, hogy egy évtizeden belül hazai össztermékének (GDP) 2 százalékára emeli e kiadások arányát.
Az idén 22 NATO-szövetséges emeli védelmi kiadásait, a csoportszintű védelmi költségvetés reálértéken 3 százalékkal bővül, és jövőre lesz a harmadik olyan év egymás után, amikor növekszenek a NATO összesített védelmi ráfordításai - írja Stoltenberg.
A főtitkár felidézi, hogy a NATO eddig egy alkalommal aktiválta a kollektív védelemről szóló záradékot, akkor, amikor az Egyesült Államokat érte terrortámadást 2001. szeptember 11-én. A NATO vette át az afganisztáni hadműveletek irányítását, több százezer európai katona szolgált az afganisztáni tűzvonalban, és több mint ezren életüket áldozták a hadműveletben, amely közvetlen válaszlépés volt az Egyesült Államok elleni támadásra - hangsúlyozza Stoltenberg.
A NATO-főtitkár szerint az utóbbi néhány évben drámaian romlott a szövetség biztonsági helyzete, egyrészt a mind magabiztosabb Oroszország, másrészt az észak-afrikai és a közel-keleti felfordulás miatt. Ebben a helyzetben a nézetkülönbségek mélyítése helyett arra kell helyezni a hangsúlyt, ami egyesíti a szövetség tagjait, mivel sem Európa, sem az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy társak nélkül cselekedjék.
A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap brit kormányforrásokat idézve azt írta: a brit külügyminisztériumban komoly aggodalmakat keltenek azok a jelzések, hogy Trump - mindenekelőtt a szíriai válság kezelésében - "szövetségre akar lépni" Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és meg akarja vonni a támogatást az Aszad-rezsim ellenzékétől.
A lap forrásai szerint a brit kormány a következő két hónapban megpróbálja meggyőzni Trumpot arról, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnöknek mindenképpen távoznia kell a hatalomból. A brit külügyminisztérium egyik illetékese azt mondta lapnak: nem kétséges, hogy Trump felnéz Putyinra, de "ha rájön, hogy Putyin nem racionálisan és nem ésszerűen cselekvő valaki, akkor talán meggondolja magát".
Marine Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Front (FN) elnöke a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva ugyanakkor kijelentette: a Nyugatnak "nincs oka félni" Oroszországtól, mivel Vlagyimir Putyin is csak "saját hazája érdekeit és önazonosságát védi". Marine Le Pen szerint Oroszország európai ország, és Európa jobban teszi, ha tárgyal vele.
A Nemzeti Front vezetője úgy vélekedett, hogy Donald Trump megválasztása az ő sikerének esélyeit is növeli a jövőre esedékes francia elnökválasztáson.
Trump azt ígéri, bebörtönzi vagy kiutasítja a bűncselekményeket elkövető illegális bevándorlókat
Donald Trump azt ígéri, hogy bebörtönzi vagy kiutasítja azokat az illegális bevándorlókat, akik bűncselekményeket követtek el.
Trump több Twitter-üzenetben bírálta a The New York Timest
Trump több Twitter-üzenetben bírálta a The New York Times című újság amerikai elnökválasztási kampány alatti munkáját.
Bejegyzéseiben Donald Trump leszögezte, hogy a liberális napilap munkája rossz és "nagyon pontatlan" volt, amikor a kampány idején vele foglalkozott. Emellett úgy vélte, hogy a The New York Times előfizetőket veszített ezzel a magatartással.
Az első kommentárok ezzel kapcsolatban ugyan Trump feltételezett sajtóellenességére utalnak, ám a lap kiadója, ifj. Arthur Sulzberger már pénteken - miközben megvédte a lap munkatársainak munkáját - az olvasókhoz írt levélben részben bocsánatot kért az olvasóktól, és elismerte, hogy a lapnál nem megfelelően mérték fel, értékelték Donald Trumpot. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy a lap a jövőben körültekintőbb munkát végez majd.
"Ilyen szeszélyes és kiszámíthatatlan választás után felmerülnek elkerülhetetlen kérdések: vajon Donald Trump konvenciókhoz valóban nem ragaszkodó magatartása nem vezetett-e ahhoz bennünket és más hírszolgáltatókat, hogy alábecsüljük támogatottságát az amerikai választók körében?" - írta nyílt levelében Sulzberger. Miközben hangsúlyozta, hogy munkatársai "mindkét elnökjelöltről korrekten tudósítottak", leszögezte azt is, hogy a lap "ismét a Times alapvető küldetésének szenteli magát. Ami azt jelenti, hogy tisztességesen, félelem és részrehajlás nélkül tudósít az Egyesült Államokról és a világról."
A The New York Times munkáját több bírálat is érte. A New York Post például - miközben az amerikai újságírás dicstelen munkáját elemezte - megjegyezte: ha a The New York Times valóban korrekt lett volna mindkét elnökjelölttel, akkor nem lenne szükség "ismét a tisztességes újságírásnak" szentelnie magát. A New York Post kolumnistája kiemeli azt is, hogy a Times, éppen azért, mert a kezdet kezdetétől démonizálta Trumpot, egész egyszerűen nem vette észre, hogy az amerikai társadalomban valami történik. "És mivel a lap úgy döntött, hogy Trump támogatói rasszista és homofób tahók, fogalma sem volt arról, hogy mi történik azoknak az életében, akik Trumpra szavaznak" - fogalmazott Michael Goodwin, a New York Post publicistája.
Ez derül ki abból az interjúból, amelyet a CBS televízió készített Donald Trumppal. A csatorna vasárnap este "60 perc" című műsorában sugározza a nyilatkozatot, amelyből napközben már nyilvánosságra hoztak részleteket.
Donald Trump kifejtette, hogy a kampányban tett ígéretéhez híven megpróbálja rendezni az Egyesült Államokban tartózkodó, mintegy 11 millióra becsült illegális bevándorló helyzetét. Kijelentette: már első munkanapját azzal kezdi, hogy "azokat, akik bűncselekményeket követtek el, vagy szerepelnek a bűnügyi nyilvántartásban, bűnöző bandák tagjai vagy kábítószerkereskedők - valószínűleg két-hárommilliónyian vannak -, kitesszük az országból vagy bebörtönözzük őket". Hozzátette: "kitesszük őket az országunkból, mert illegálisan tartózkodnak itt".
A megválasztott elnök csak ezt követően dolgozza ki azt, hogy miként rendezze a nem bűnöző, de az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodó bevándorlók helyzetét. Úgy fogalmazott: a határok biztonságának megteremtése az elsődleges feladat.
Trump megerősítette azt is, hogy az amerikai-mexikói határon megépíti a falat, de hozzátette, van, ahol elég lesz "kerítés" is.
Donald Trump a választási kampányban még azt hangoztatta, hogy minden egyes illegális bevándorlót kiutasítana az országból, ehhez képest azonban finomított álláspontján.
Paul Ryan, a képviselőház elnöke a CNN hírtelevízió vasárnap délelőtti politikai vitaműsorában azt mondta: tömeges deportálás pillanatnyilag nem szerepel a republikánusok programjában. "Először a határok biztonságát kell garantálni" - fogalmazott Paul Ryan.
Továbbra is tüntetnek Trump ellen
Továbbra is tömegek vonulnak az utcákra az Egyesült Államok több nagyvárosában Donald Trump elnökké választása elleni tiltakozásul: szombaton tízezrek tüntettek New Yorkban, Chicagóban, illetve Los Angelesben, és a Trump-ellenes aktivisták vasárnapra is további megmozdulásokat jelentettek be.
New York Manhattan városrészében ezrek vonultak végig a Fifth Avenue-n egészen a Trump Tower felhőkarcolóig, amelyben a megválasztott elnök lakása van.
A nagyvárosok mellett országszerte tartottak kisebb tüntetéseket. A megmozdulások többnyire békésen zajlottak, bár Indianapolisban könnyebben megsérült két rendőr, akiket tüntetők kövekkel dobáltak meg, illetve az oregoni Portlandben szombaton is randalírozással járt együtt a megválasztott elnök elleni tiltakozás. Tüntetők üvegeket és más tárgyakat hajigáltak a rohamrendőrök felé, a hatóságok több embert őrizetbe vettek. Miamiban és Atlantában a tiltakozók fennakadásokat okoztak az autós forgalomban.
A tiltakozók főként azt kifogásolják, hogy a republikánus elnökjelölt a kampány során a bevándorlás drasztikus korlátozására, a muszlimok regisztrálására tett ígéretet. Aggasztónak tartják a tüntetők a Trumppal szemben felmerült szexuális zaklatási vádakat is.
