Legfeljebb ötvenmilliárd forint társaságiadó-támogatás (tao) fordítható évente látványsportokra – olvasható a Magyar Közlönyben közzétett kormányrendeletben. A taofelhasználások ellenőrzése szigorúbb lesz, ugyanakkor a felhasználási lehetőségek szélesednek.
Nem haladhatja meg az ötvenmilliárd forintot a 2019/2020-as támogatási időszakban a látványcsapatsportok – futball, vízilabda, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, röplabda – támogatásának éves kerete – olvasható a december 27-i Magyar Közlönyben. A látványsportokra tavaly 93,6, 2016-ban pedig 113,2 milliárd forintos támogatási keret jutott, ez az összeg az éves elérhető maximumot jelzi. A támogatási rendszerben a sportszervezetek fejlesztési programokat, pályázatokat nyújtanak be, amelyeket a szakszövetségek hagynak jóvá. A pozitívan elbírált tervekre már az egyesületeknek kell találniuk olyan cégeket, amelyek a társasági adójuk részét vagy nagy részét a közvetlenül a kluboknak utalják át, nem pedig teljes egészében az államkasszába fizetik be.
A tavaly év végén megállapított maximális keretösszeg még egy szabályozást magában foglal: előre elosztják az egyes sportágak között. A szövetségeknek január 15-ig kell beadniuk fejlesztési programjukat a sportért felelős Emberi Erőforrá- sok Minisztériumának. Ugyanekkor kell jelezniük azt is, hogy mekkora keretösszeget igényelnek az adott sportág számára az éves ötvenmilliárd forintból. A tárca február 15-ig teszi közzé a kormány elosztásról szóló határozatát. Az eddigi statisztikák alapján a módosítást leginkább a labdarúgás és a kézilabda érezheti meg.
A társaságiadó-felajánlások egyébként jelentős támogatást biztosítanak a kisebb egyesületek számára, amelyek jól gazdálkodnak ezekkel a forrásokkal. A lehetőségeiket is szélesítheti a felhasználás bővítését lehetővé tevő változtatás, hogy a sportszervezetek a sportcélú ingatlanok üzemeltetésére is hívhatnak le támogatást. A lehetőségek bővülésével párhuzamosan az ellenőrzés is célzottabbá, helyenként szigorúbbá válik. A látvány-csapatsport támogatás keretében közvetítő eljárását igénybe venni, közvetítői tevékenység ellenértékét elszámolni nem lehet – olvasható a rendelet szövegében. Rögzítik még azt is a képzésre lehívható támogatásoknál, hogy az oktatók és a helyszín költségei csak a képzés idejére számolhatók el.
Az adóhatóság akár tételesen ellenőrizheti a számlákat, visszaélés esetén pedig kizárhatók az egyes szereplők.
