A nemzetgazdasági tárca százmilliárd forint fejlesztési pályázati forrást nyújt az élelmiszeripari középvállalkozásoknak, s erre várhatóan novembertől lehet pályázni. Az előre csomagolt termékeken decembertől több adatot is fel kell tüntetni.
Az élelmiszeripar azért tudott 2003 és 2013 között jó eredményeket felmutatni, mert erős volt az exporttevékenysége. Így kiegyenlítette a belföldi forgalom visszaeséséből fakadó hiányokat - mondta Dudás Gyula, az Agárgazdasági Kutató Intézet munkatársa a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) minapi rendezvényén. A mikrovállalkozásoknál tíz százalék körüli, a kisvállalkozásoknál körülbelül 17 százalék jelenleg az exportbevétel aránya, a közepeseknél ez megközelítőleg 29, a nagyvállalatoknál pedig 41 százalék. Az export több mint felét húsz nagyvállalat adja. Szerinte a hazai élelmiszeripari kis- és középvállalkozások hátránya a nagyokkal szemben – az export tekintetében – abból is adódik, hogy nem méretgazdaságosak, hiányzik az innovációs készség, és nem fordítanak kellő figyelmet a marketingre.
Dudás úgy véli: a belföldi eladások élénkítése mellett továbbra is ösztönözni kell az exportra termelést, aminek feltételeit a kormányzatnak és az üzleti szférának is meg kell teremtenie.
Varga László, a NAK élelmiszeripari szakértője elmondta: a nemzetgazdasági tárca összesen százmilliárd forint fejlesztési pályázati forrást nyújt az élelmiszeripari középvállalkozások számára, amelyek 50-750 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el, míg az igényelhető kölcsön összege minimum ötvenmillió, maximum kétmilliárd forint lehet. A kamara szakértője úgy fogalmazott, hogy a pályázat – amelyre a támogatási kérelmeket várhatóan ez év november 30. és 2018. november 30. között lehet beadni – nagy lehetőség a feldolgozóipari fejlesztésben és a hatékonyságnövelésben gondolkodó élelmiszeripari kis- és középvállalkozások számára.
Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára elmondta: az élelmiszerek csomagolása kulcsfontosságú élelmezési és környezetvédelmi szempontból egyaránt. A csomagolószer-felhasználás Magyarországon 2015-ben évente 102 kiló volt átlagosan fejenként, ez szerinte a hazai gazdaság és az iparág fejlettségének megfelelő mutató. Szerinte már csak azért sem mindegy, hogy mibe van öltöztetve az áru, mert például egy-egy nagyobb hazai hipermarketben 25 ezer termék közül választhat a fogyasztó. A vevők mintegy 25 másodpercet szánnak döntéseikre. Nagy megjegyezte: a szakmai trend szerint a csomagolásban leginkább a könnyen megjegyezhetőség, az egyediség, a letisztult formavilág, a kényelmi megoldások alkalmazása és a nyomon követésre alkalmas jelzés a meghatározó.
A csomagolás számos információt tartalmaz, a többi között az adott élelmiszer tápértékét is. Szegedyné Fricz Ágnes, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese jelezte: ez az uniós tápérték-jelölési szabály 2011. december 13-tól hatályos az EU tagállamaiban, viszont alkalmazásukra öt év türelmi időt hagytak. Azaz az idén december közepétől már fel kell tüntetni az előre csomagolt termékeken az energia-, a zsír- (telítettzsír-), a szénhidrát- (cukor-), a fehérje- és a sótartalmat is.
