Megkezdte az moszkvai védelmi minisztérium – Vlagyimir Putyin elnök utasítására – az orosz katonai kontingens létszámának csökkentését Szíriában.
Az orosz elnök decemberben jelentette be, hogy katonákat fognak kivonni Szíriából, miután támogatásukkal az ottani kormány visszafoglalta Aleppót az ellenzéki fegyveresektől. Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke ennek folyományaként pénteken Moszkvában elmondta, megkezdik a kontingens létszámának csökkentését, s a konfliktusövezetet elsőként a Földközi-tengeren állomásozó Admiral Kuznyecov repülőgép-hordozó vezette hajókötelék hagyja el. Szíriában tavaly december 30. óta fegyverszünet van érvényben, amely csak az Iszlám Állam és a Dzsabhat Fatah as-Sámra terrorszervezetekkel szembeni katonai fellépésre nem vonatkozik.
Az Iszlám Állam elleni harcban nyújtott segítség miatt viszont a törökök a napokban elégedetlenségüket fejezték ki az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíciónak. Ibrahim Kalin elnöki szóvivő a 24 török hírtelevíziónak azt nyilatkozta, jelezte az illetékes amerikai tisztségviselőknek, hogy Ankara az utóbbi egy-másfél hónapban nem kap megfelelő katonai támogatást Washingtontól. Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes az A Haber hírtelevíziónak adott interjúban egyenesen kijelentette, országa megkérdőjelezi a koalíció tartózkodásának létjogosultságát az incirliki légi támaszponton. Mindezek ellenére Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter leszögezte, nincs napirenden a koalíció bázisaként szolgáló támaszpont bezárása, jóllehet azt az Iszlám Állam elleni harc ürügyén használó országok gyakorlatilag „semmit sem csinálnak Incirliken”.
A török védelmi miniszter szerint az Egyesült Államok ugyanakkor stratégiai hibát követett el Szíriában azzal, hogy a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milíciát választotta szövetségesének a terrorszervezet elleni harcban. Fikri Isik a Habertürk hírtelevíziónak adott pénteki interjújában arra figyelmeztetett, hogy az YPG a Törökországban és Észak-Irakban tevékeny Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatista mozgalomhoz hasonló terrorszervezet, vele együttműködni pedig olyan, mintha az ember „kígyót melengetne a keblén”. Isik hozzátette, amellett, hogy a szövetség Törökországnak hátrányos, a kapcsolatért Washington is súlyos árat fizet, mert azok a fegyverek, amelyeket az YPG-nek az Iszlám Állam elleni harcra hivatkozva átad, később magánál a dzsihadista szervezetnél bukkannak fel.
Az Iszlám Állam elleni harcban nyújtott segítség miatt viszont a törökök a napokban elégedetlenségüket fejezték ki az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíciónak. Ibrahim Kalin elnöki szóvivő a 24 török hírtelevíziónak azt nyilatkozta, jelezte az illetékes amerikai tisztségviselőknek, hogy Ankara az utóbbi egy-másfél hónapban nem kap megfelelő katonai támogatást Washingtontól. Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes az A Haber hírtelevíziónak adott interjúban egyenesen kijelentette, országa megkérdőjelezi a koalíció tartózkodásának létjogosultságát az incirliki légi támaszponton. Mindezek ellenére Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter leszögezte, nincs napirenden a koalíció bázisaként szolgáló támaszpont bezárása, jóllehet azt az Iszlám Állam elleni harc ürügyén használó országok gyakorlatilag „semmit sem csinálnak Incirliken”.
A török védelmi miniszter szerint az Egyesült Államok ugyanakkor stratégiai hibát követett el Szíriában azzal, hogy a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milíciát választotta szövetségesének a terrorszervezet elleni harcban. Fikri Isik a Habertürk hírtelevíziónak adott pénteki interjújában arra figyelmeztetett, hogy az YPG a Törökországban és Észak-Irakban tevékeny Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatista mozgalomhoz hasonló terrorszervezet, vele együttműködni pedig olyan, mintha az ember „kígyót melengetne a keblén”. Isik hozzátette, amellett, hogy a szövetség Törökországnak hátrányos, a kapcsolatért Washington is súlyos árat fizet, mert azok a fegyverek, amelyeket az YPG-nek az Iszlám Állam elleni harcra hivatkozva átad, később magánál a dzsihadista szervezetnél bukkannak fel.
