Bár a törvény szerint ma már ki lehet szűrni a komolytalan népszavazási kérdéseket, az idén is volt már jó néhány példa finoman szólva is szokatlan kezdeményezésekre – derül ki a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) adataiból.
A NVB adatai szerint az idén eddig nyolcvanhárom népszavazási kezdeményezést nyújtottak be, döntő többségüket elutasították. Jelenleg hat kérdésben lehet aláírásokat gyűjteni, amelyeket ugyanaz a civil csoport nyújtott be. Bár az új népszavazási törvény szerint már ki lehet szűrni a komolytalan kérdéseket – sőt azokat a bizottság előtt a Nemzeti Választási Iroda elnöke is elutasíthatja –, ebben az évben is számos példa volt ilyen felvetésekre.
Az idén már hárman is megpróbálkoztak azzal, hogy referendummal kényszerítsék ki az előre hozott választás kiírását, de ez egyiküknek sem sikerült, mivel ebben a témában nem lehet népszavazást tartani.
Egy magánszemély azt a kérdést tette volna fel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy aki fizet prostituáltnak azért, hogy a prostituált szexuális szolgáltatást nyújtson, bűncselekményt követ el, és hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?” Ezt egyébként egyértelműség hiánya miatt utasította el a bizottság, miután két kérdést foglal magába, melyek külön-külön is megválaszolhatók lennének. De voltak még ennél szokatlanabb kezdeményezések is. Az egyik beadványozó azt szerette volna referendum útján elérni, hogy „a Fidesz és a keresztény egyházak működését is betiltsák, miután azok terrorszervezeteknek minősülnek”. Ugyanez a magánszemély azt is népszavazásra vitte volna, hogy „a terrorjelképek közzé felkerüljön a narancs mint Fidesz-logó és a feszület, a keresztény egyházak jelképe”. Az illetőnek lett volna még egy felvetése, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt, Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját és Polt Péter legfőbb ügyészt huszonöt-huszonöt év börtönbüntetésre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítéljék, „a devizahiteleseken éveken keresztül bűnszövetkezetben elkövetett népirtás és más bűntettek miatt”.
Próbálkozott például a Megamorv-Petőfi Bizottság is, amely Petőfi-emléknappá nyilvánította volna július 17-ét „mint a költő földi maradványainak a szibériai Barguzinban történt megtalálásának és a magyarországi újratemetés napjának évfordulóját”. Az Összefogás Párt pedig a halálbüntetést állította volna vissza, és ez ügyben biztosra akart menni. Kétféleképpen tették fel ugyanis a kérdést.Egyszer úgy, hogy „Egyetért-e Ön a halálbüntetés visszaállításával?”, másodjára pedig akként, hogy „Egyetért-e Ön a halálbüntetés alkalmazásával?”.
Az idén már hárman is megpróbálkoztak azzal, hogy referendummal kényszerítsék ki az előre hozott választás kiírását, de ez egyiküknek sem sikerült, mivel ebben a témában nem lehet népszavazást tartani.
Egy magánszemély azt a kérdést tette volna fel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy aki fizet prostituáltnak azért, hogy a prostituált szexuális szolgáltatást nyújtson, bűncselekményt követ el, és hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?” Ezt egyébként egyértelműség hiánya miatt utasította el a bizottság, miután két kérdést foglal magába, melyek külön-külön is megválaszolhatók lennének. De voltak még ennél szokatlanabb kezdeményezések is. Az egyik beadványozó azt szerette volna referendum útján elérni, hogy „a Fidesz és a keresztény egyházak működését is betiltsák, miután azok terrorszervezeteknek minősülnek”. Ugyanez a magánszemély azt is népszavazásra vitte volna, hogy „a terrorjelképek közzé felkerüljön a narancs mint Fidesz-logó és a feszület, a keresztény egyházak jelképe”. Az illetőnek lett volna még egy felvetése, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt, Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját és Polt Péter legfőbb ügyészt huszonöt-huszonöt év börtönbüntetésre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítéljék, „a devizahiteleseken éveken keresztül bűnszövetkezetben elkövetett népirtás és más bűntettek miatt”.
Próbálkozott például a Megamorv-Petőfi Bizottság is, amely Petőfi-emléknappá nyilvánította volna július 17-ét „mint a költő földi maradványainak a szibériai Barguzinban történt megtalálásának és a magyarországi újratemetés napjának évfordulóját”. Az Összefogás Párt pedig a halálbüntetést állította volna vissza, és ez ügyben biztosra akart menni. Kétféleképpen tették fel ugyanis a kérdést.Egyszer úgy, hogy „Egyetért-e Ön a halálbüntetés visszaállításával?”, másodjára pedig akként, hogy „Egyetért-e Ön a halálbüntetés alkalmazásával?”.
