Csak a magyar miniszterelnöktől hallottunk érdemi érveket a múlt heti, hazánkról szóló Európai Parlamenti vitában – mondta lapunknak Boros Bánk Levente politológus, aki szerint az is kiderült, hogy a kormányellenes fővárosi tiltakozásoknak nagyobb volt a füstjük, mint a lángjuk.
A megszokott, határozott fellépést láttuk Orbán Viktortól a múlt héten lezajlott Európai Parlamenti ülésen, amelyen hazánk volt a téma – mondta lapunknak az előző hetet értékelve Boros Bánk Levente politológus, hozzátéve, hogy a magyar kormányfő korábban is jó szerepelt az ilyen vitákban. Az elemző szerint a csütörtöki ülés csak politikai színjáték volt, érdemi vita nem folyt, a magyar kormány bírálói csak ismét alkalmat akartak teremteni, hogy elmondhassák: szerintük diktatúra van Magyarországon. Konkrétumokat nem mondtak, vagy ha meg is próbálkoztak vele, elferdítették a tényeket.
Az Európai Bizottsággal folyó viták jogi és nem politikai megoldást igényelnek – folytatta –, a magyar kormány pedig általában körültekintően készíti elő döntéseit, figyelembe véve a nemzetközi és uniós szabályokat. Ezt látjuk most is: ha tisztán jogi alapon ítéljük meg a vitás ügyeket, akkor kijelenthetjük, hogy a magyar kormány valószínűleg most is alá tudja támasztani döntéseit.
De emellett egy politikai nyomást is felfedezhetünk – utalt az elemző George Soros brüsszeli látogatására, akinek „az unió minden intézményében vannak szövetségesei, és a milliárdos ennek a hálózatnak az aktiválására tett kísérletet”.
Az Európai Néppárttal folyó egyeztetésekről elmondta: A Néppárt is megosztott, sokszínű társaság, és ez a múlt héten is nyilvánvalóvá vált. Az a politikai nyomás, amely általános szinten az unió részéről megfogalmazódott, tetten érhető volt a Néppártban is. Ugyanakkor az említett uniós vitákkal szemben ez a nézeteltérés inkább politikai megoldást igényelt, ami végül meg is született.
A múlt héten közzétett közvélemény-kutatási eredményekről, vagyis arról, hogy az adatok szerint a tiltakozások nem kezdték ki a Fidesz népszerűségét, elmondta, ahogy korábban, most is kiderült, hogy az a hisztéria, amely a felsőoktatási és a civil törvény kapcsán kialakult, nem érte el a társadalom széles rétegeit. Csak Budapesten tudtak utcára vinni embereket a kezdeményezők, de „ennek nagyobb volt a füstje, mint a lángja” – fogalmazott Boros Bánk, hozzátéve, hogy a vidék Magyarországa egyáltalán nem mozdult meg.
A költségvetés tervezetét a politológus úgy értékelte, nem úgy tűnik, hogy a kormány választási költségvetésben gondolkodna. A kormányfő által elmondott főbb irányok beleilleszkednek az elmúlt évek sorába, azaz a jövő évi büdzsében egy stabil, emelkedő pályán mozgó gazdaság lehetőségeit akarja kiaknázni a kormány – mondta az elemző.
Az Európai Bizottsággal folyó viták jogi és nem politikai megoldást igényelnek – folytatta –, a magyar kormány pedig általában körültekintően készíti elő döntéseit, figyelembe véve a nemzetközi és uniós szabályokat. Ezt látjuk most is: ha tisztán jogi alapon ítéljük meg a vitás ügyeket, akkor kijelenthetjük, hogy a magyar kormány valószínűleg most is alá tudja támasztani döntéseit.
De emellett egy politikai nyomást is felfedezhetünk – utalt az elemző George Soros brüsszeli látogatására, akinek „az unió minden intézményében vannak szövetségesei, és a milliárdos ennek a hálózatnak az aktiválására tett kísérletet”.
Az Európai Néppárttal folyó egyeztetésekről elmondta: A Néppárt is megosztott, sokszínű társaság, és ez a múlt héten is nyilvánvalóvá vált. Az a politikai nyomás, amely általános szinten az unió részéről megfogalmazódott, tetten érhető volt a Néppártban is. Ugyanakkor az említett uniós vitákkal szemben ez a nézeteltérés inkább politikai megoldást igényelt, ami végül meg is született.
A múlt héten közzétett közvélemény-kutatási eredményekről, vagyis arról, hogy az adatok szerint a tiltakozások nem kezdték ki a Fidesz népszerűségét, elmondta, ahogy korábban, most is kiderült, hogy az a hisztéria, amely a felsőoktatási és a civil törvény kapcsán kialakult, nem érte el a társadalom széles rétegeit. Csak Budapesten tudtak utcára vinni embereket a kezdeményezők, de „ennek nagyobb volt a füstje, mint a lángja” – fogalmazott Boros Bánk, hozzátéve, hogy a vidék Magyarországa egyáltalán nem mozdult meg.
A költségvetés tervezetét a politológus úgy értékelte, nem úgy tűnik, hogy a kormány választási költségvetésben gondolkodna. A kormányfő által elmondott főbb irányok beleilleszkednek az elmúlt évek sorába, azaz a jövő évi büdzsében egy stabil, emelkedő pályán mozgó gazdaság lehetőségeit akarja kiaknázni a kormány – mondta az elemző.
