A naponta több ezer ember Európába való beözönlésének hátterében tudatos, baloldali, a nemzetállamok szétverését célzó törekvéseket lát Orbán Viktor miniszterelnök, aki erről Az idők jelei című polgári vitaanyag bemutatóján beszélt.
Európát elárulták – jelentette ki tegnap Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre által szervezett, Az idők jelei című vitairatról szóló konferencián, az Olasz Kultúrintézet, a korábbi képviselőház épületében. A kormányfő szerint az árulás mögött tudatos, baloldalinak mondható szellemi konstrukció áll. Egyáltalán nem véletlen, hogy ennyi, naponta több ezer migráns érkezik Európába. A baloldaliak törekvésének az a célja, hogy a nemzetállamokat zárójelbe tegyék, és ha már a hagyományos politikai küzdelemben nem sikerült megbirkózniuk a kereszténységgel és a nemzetállami identitással, akkor megkísérlik azt etnikai alapon, a bevándorlásra alapozva.
A miniszterelnök leszögezte, ki kell állni Európa mellett, mert ha ezt nem tesszük meg, el fogják venni tőlünk. Így a kontinens néhány nagy pénzt mozgató, már nem a nemzetállamokban gondolkodó aktivista, meg nem választott vezető hagymázas álmát teljesíti majd be. „Ha most a Soros Alapítványra gondolnak, az nem indokolatlan” – fűzte hozzá. Úgy vélekedett, az árulással szemben az európaiakhoz kell fordulni, meg kell teremteni azt a jogi eszközt, amellyel a nép kinyilváníthatja véleményét a most zajló folyamatokról. Első lépésként európai vita elindítását javasolta.
„Hová jutottunk?” – tette fel a kérdést azzal kapcsolatban, hogy az osztrák kancellár nem meri kimondani: kerítést építenek a határukon. Nem azért, mert hiányzott az iskolából, amikor e szó betűit tanulták, hanem azért, mert azt gondolja, hogy számára ennek negatív politikai következményei lehetnek. Ehelyett azt mondja, hogy kaput építenek, aminek hosszú szárnyai vannak. Ez első hallásra vicces, de valójában szánalmas. Ugyanis a szólásszabadság Európája olyan szellemi szintre került, hogy már a közömbös értékhordozó szavaktól is fél.
Orbán Viktor Az idők jelei című vitairatról azt mondta, az a következő tíz év – reményei szerint jobboldali – kormányainak iránytűje lehet. Felidézte a kilencvenes évek közepét, amikor létrejött a polgári együttműködés. Az 1994-es választásokon „visszajöttek a kommunisták”, igaz, nem tankokon, hanem a demokratikus választások útján. Már az év őszén kísérlet történt a polgári szövetség kialakítására, de ez nem volt sikeres, aztán 1996-ban létrejött a szövetség.
A kormányfő kiemelte pártja és a KDNP szövetségének fontosságát. A kereszténydemokraták értékalapon politizálhatnak, hajóhorgonyként működhetnek, nem kell a szövetségben a szavazatok után futniuk. Nem véletlen, hogy az Alkotmánybíróság (AB) mai összetétele is alapvetően konzervatív, kereszténydemokrata többségű. Hozzátette, az AB döntéseivel igyekszik érvényt szerezni azoknak az alkotmányos alapoknak, amelyeket a Fidesz–KDNP közösen alkotott meg. Kijelentette, a magyar nemzet első demokratikus írott alkotmánya a 2011-ben elfogadott alaptörvény.
A konferencián felszólalt Gyulai Endre a Szeged-csanádi egyházmegye nyugalmazott püspöke, Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke, Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének elnöke, Tőkéczki László, a vitaanyag szerkesztője, Martonyi János volt külügyminiszter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület volt és Balog Zoltán, a jelenlegi elnöke, az emberi erőforrások minisztere.
