Januárban még 2,4 százalékos növekedést várt Magyarországon a JP Morgan, ezt most három százalékra javította. Ez nem tér el jelentősen a piaci konszenzustól, de az irány ellentétes, hiszen a közelmúltban több elemző is rontotta előrejelzését a magyar növekedésről.
Közép-Európa kockázata összességében alacsonyabb, mint a teljes feltörekvő piacok esetében, de Romániában és Magyarországon még látunk fontos kihívásokat - olvasható a JP Morgan elemzésében. Magyarországgal kapcsolatban kiemelik: jelentősen csökkent a külső sérülékenység, de továbbra is szükség lenne a GDP-arányos államadósság csökkentésére és a potenciális növekedés emelésére. Összességében az elemzők hangsúlyozzák, hogy pozitívum a régió számára az erős kapcsolódás az európai gazdasághoz, elsősorban Németországhoz.
Az elemzésben részletesen foglalkoznak a magyar gazdaság kilátásaival is, kiemelik, hogy a második negyedéves GDP-növekedés csalódást okozott, mivel az első negyedéves 3,5 százalékról 2,7 százalékra lassult a tavalyi év hasonló időszakához képest - írta a Portfólió.hu. Közölték, ráadásul a harmadik negyedéves előzetes adatok további lassulásra utalnak, hiszen az ipari termelés például 0,7 százalékkal csökkent júliusban hó/hó alapon. A JP Morgan meglátása szerint az augusztusi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index és a további hangulatindexek azt támasztják alá, hogy a növekedés 2,5 százalék körül stabilizálódhat, ami enyhén elmarad az ő várakozásaiktól.
Az amerikai bank 2015-re háromszázalékos, jövőre pedig 2,7 százalékos bővülést tart reálisnak. Érdekesség, hogy az eddigi 2,4 százalékos várakozásuk messze a piaci konszenzus alatt volt, most ezt húzták fel, és úgy tűnik, mintha már egy picit túl is szaladtak volna a piaci várakozásokon, hiszen a többség már három százalék alatti bővülésre számít. A szakértők szerint az idei növekedést az eurózóna kilábalása, a laza monetáris politika és az alacsonyabb energiaárak táplálhatják. Emellett továbbra is a belső fogyasztás és a beruházás lehet az elsődleges hajtóerő. Fontos eleme a növekedésnek a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is, mely a jegybank várakozásai szerint egy százalékkal emelheti a növekedést az idén.
Az államadósság terén a szakemberek arra számítanak, hogy az év végére 75 százalékra csökkenhet a GDP-arányos ráta. Ezzel kapcsolatban kiemelik, hogy a kormány továbbra is igyekszik forintkibocsátásokból fedezni a devizalejáratokat, ennek részeként az idén 1,2 milliárd eurós előfinanszírozást tervez az Államadósság-kezelő Központ a jövőre lejáró 5,5 milliárd eurónyi deviza miatt. Ezzel párhuzamosan a devizarészarány az év végére 32 százalékra csökkenhet a teljes adósságon belül, 2017 végére pedig huszonöt százalék alá eshet az arány, amivel csökkenhet a forintárfolyam miatti érzékenység.
Az elemzésben részletesen foglalkoznak a magyar gazdaság kilátásaival is, kiemelik, hogy a második negyedéves GDP-növekedés csalódást okozott, mivel az első negyedéves 3,5 százalékról 2,7 százalékra lassult a tavalyi év hasonló időszakához képest - írta a Portfólió.hu. Közölték, ráadásul a harmadik negyedéves előzetes adatok további lassulásra utalnak, hiszen az ipari termelés például 0,7 százalékkal csökkent júliusban hó/hó alapon. A JP Morgan meglátása szerint az augusztusi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index és a további hangulatindexek azt támasztják alá, hogy a növekedés 2,5 százalék körül stabilizálódhat, ami enyhén elmarad az ő várakozásaiktól.
Az amerikai bank 2015-re háromszázalékos, jövőre pedig 2,7 százalékos bővülést tart reálisnak. Érdekesség, hogy az eddigi 2,4 százalékos várakozásuk messze a piaci konszenzus alatt volt, most ezt húzták fel, és úgy tűnik, mintha már egy picit túl is szaladtak volna a piaci várakozásokon, hiszen a többség már három százalék alatti bővülésre számít. A szakértők szerint az idei növekedést az eurózóna kilábalása, a laza monetáris politika és az alacsonyabb energiaárak táplálhatják. Emellett továbbra is a belső fogyasztás és a beruházás lehet az elsődleges hajtóerő. Fontos eleme a növekedésnek a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is, mely a jegybank várakozásai szerint egy százalékkal emelheti a növekedést az idén.
Az államadósság terén a szakemberek arra számítanak, hogy az év végére 75 százalékra csökkenhet a GDP-arányos ráta. Ezzel kapcsolatban kiemelik, hogy a kormány továbbra is igyekszik forintkibocsátásokból fedezni a devizalejáratokat, ennek részeként az idén 1,2 milliárd eurós előfinanszírozást tervez az Államadósság-kezelő Központ a jövőre lejáró 5,5 milliárd eurónyi deviza miatt. Ezzel párhuzamosan a devizarészarány az év végére 32 százalékra csökkenhet a teljes adósságon belül, 2017 végére pedig huszonöt százalék alá eshet az arány, amivel csökkenhet a forintárfolyam miatti érzékenység.
