Érdekes adatokat is tartalmaznak a társadalom hozzáállásáról az elmúlt években lefolytatott nemzeti konzultációk során adott válaszok, amelyeket most hoztak nyilvánosságra.
Részletes adatokat tett közzé az elmúlt években lefolytatott nemzeti konzultációk eredményeiről a kormány. Az új alaptörvényről 2011-ben kezdett konzultáció keretében a megkérdezettek elsöprő többsége (91 százalék) vélekedett úgy, hogy az új alkotmánynak a jogok mellett az állampolgári kötelezettségekre is ki kell terjednie, és csak hét százalék mondta azt, hogy csak a jogokat deklarálja. Szintén 91 százalék mondta azt, hogy az alaptörvény a közösen elfogadott társadalmi értékek (munka, otthon, család, rend, egészség) védelmére is terjedjen ki. A válaszadók 94 százaléka támogatta, hogy a bíróságok tényleges életfogytiglani szabadságvesztést is kiszabhassanak.
A szintén 2011-ben indult szociális konzultációban 91 százalék mondta azt, hogy be kell vezetni a védett kor intézményét, ami azt jelenti, hogy 55 éves kortól senkit sem lehet alapos fegyelmi indok nélkül elbocsátani. Nagy többség (96,9 százalék) mondta azt, hogy segély helyett inkább munkalehetőséggel kellene segíteni a munkanélkülieket. Megoszlottak ugyanakkor a vélemények arról, hogy a gyermekeket felnevelők több nyugdíjat kapjanak-e: 25,3 százalék százalék szerint ezt alanyi jogon kellene biztosítani, 55,4 százalék szerint viszont a magasabb nyugdíjhoz a megfelelő időtartamú munkaviszony is szükséges. A megkérdezettek 89,7 százaléka vélte úgy, azokat a képzéseket kell elsősorban közpénzből támogatni, amelyekkel valóban el is lehet helyezkedni.
A 2012-es gazdasági konzultációban 83,3 százalék mondta azt, hogy folyamatosan növelni kell a minimálbért és 92,7 százalék vélekedett úgy, hogy az állam további eszközökkel is segítse a fiatalokat a munkakeresésben.
A szintén 2011-ben indult szociális konzultációban 91 százalék mondta azt, hogy be kell vezetni a védett kor intézményét, ami azt jelenti, hogy 55 éves kortól senkit sem lehet alapos fegyelmi indok nélkül elbocsátani. Nagy többség (96,9 százalék) mondta azt, hogy segély helyett inkább munkalehetőséggel kellene segíteni a munkanélkülieket. Megoszlottak ugyanakkor a vélemények arról, hogy a gyermekeket felnevelők több nyugdíjat kapjanak-e: 25,3 százalék százalék szerint ezt alanyi jogon kellene biztosítani, 55,4 százalék szerint viszont a magasabb nyugdíjhoz a megfelelő időtartamú munkaviszony is szükséges. A megkérdezettek 89,7 százaléka vélte úgy, azokat a képzéseket kell elsősorban közpénzből támogatni, amelyekkel valóban el is lehet helyezkedni.
A 2012-es gazdasági konzultációban 83,3 százalék mondta azt, hogy folyamatosan növelni kell a minimálbért és 92,7 százalék vélekedett úgy, hogy az állam további eszközökkel is segítse a fiatalokat a munkakeresésben.
