Magyarország élősertés-kivitele az idei év első nyolc hónapjában hat százalékkal csökkent a tavaly exportált mennyiséghez képest, az élősertés-behozatal viszont 51 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.
A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége nyolc százalékkal, értéke pedig 19 százalékkal emelkedett az év első nyolc hónapjában. Eközben a sertéshúsimport mennyisége a kivitelével megegyezően nőtt, értéke azonban az exporténál gyorsabban, 25 százalékkal emelkedett. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közlése szerint a belföldi termelésű vágósertés termelői ára, áfa és szállítási költség nélkül, kilogrammonként 471 forint volt 2017 októberében, ami 2,5 százalékkal kisebb az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. Az előrejelzések szerint a sertéshústermelés világszerte növekedhet az idei év utolsó negyedévében, a bővülést főként Kína, az Egyesült Államok, Kanada és Brazília adhatja. Élénkülhet a kereskedelem is, Kína az elmúlt hónapokban az egy évvel korábbinál kevesebb sertéshúst vásárolt a nemzetközi piacról, de az év végéig ez a tendencia megfordulhat. Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára lapunknak elmondta, hogy a sertésállomány valóban csökkent ugyan a korábbi alacsony termelői árak következtében, amit az orosz embargó okozott, de a százalékos adatok nem tükrözik, hogy ebből mekkora részarányt képez az import a sertésvágáson belül. A szakértő becslése szerint ez tíz százalék alatt van. A növekvő külpiaci igény kielégítése is szükségessé teszi, hogy a hazai szűkösebb kínálatot importtal pótolják a vágóhidak.
Ám amíg a sertésválság nyomán egyes országokban 20-25 százalékkal csökkent a sertéslétszám, addig Magyarországon a sertéságazat kibocsátása 6,1 százalékkal nőtt, és a vágóhidak teljesítménye is több mint öt százalékkal bővült. Az általános forgalmi adó csökkentésének hatására az egy főre eső évi sertéshúsfogyasztás egy kilogrammal, 25-28 kilogrammra nőtt, ám még így is elmarad a 32 kilogrammos uniós átlagtól.
Ám amíg a sertésválság nyomán egyes országokban 20-25 százalékkal csökkent a sertéslétszám, addig Magyarországon a sertéságazat kibocsátása 6,1 százalékkal nőtt, és a vágóhidak teljesítménye is több mint öt százalékkal bővült. Az általános forgalmi adó csökkentésének hatására az egy főre eső évi sertéshúsfogyasztás egy kilogrammal, 25-28 kilogrammra nőtt, ám még így is elmarad a 32 kilogrammos uniós átlagtól.
