Az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékos volt a gazdasági növekedés. Éves összevetésben a piaci alapú szolgáltatások, különösen a kereskedelem és a turizmus járult hozzá legnagyobb mértékben a növekedéshez.
Az előző negyedévhez viszonyított volumenváltozás a múlt év utolsó negyedévében 0,1 százalékponttal nagyobb volt, de nyolcadik negyedéve jelez folyamatos növekedést. A tavalyi első negyedévi 1,4 százalékos adat kétéves csúcsot ért és azóta sem dőlt meg.
A 4,4 százalékos kiigazítatlan növekedés éppen megegyezik az előző negyedévi adattal, de az első negyedéveket tekintve 2014 óta - amikor szintén 4,4 százalékos volt - az idei a legmagasabb index. Az elmúlt tizenkét évben ennél magasabb növekedést egyszer jegyzett fel a statisztika, 2014 második negyedévében 4,7 százalékkal.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által figyelt szezonálisan és naptárhatással kiigazított idei első negyedévi adat 0,2 százalékponttal elmarad ugyan a tavalyi negyedik negyedévitől, de attól eltekintve az idei 4,7 százaléknál sem mért magasabbat 2004 óta a statisztika.
Az első negyedévi GDP részletes adatait június 5-én közli második becslése alapján a KSH.
A vártnál lassúbb volt az euróövezet ipari termelésének havi és éves növekedési üteme márciusban. Az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat kedden azt közölte, hogy az euróövezet 19 tagállamában a várt 3,7 százalék helyett 3 százalékkal nőtt az ipari termelés márciusban az egy évvel korábbihoz képest. Februárban 2,6 százalékos növekedést jegyeztek fel. Az előző havihoz képest az ipari termelés 0,5 százalékkal nőtt a vártnál nagyobb, 0,6 százalékos bővülés helyett. Februárban az ipari termelés 0,9 százalékkal csökkent havi összevetésben. Az Európai Unió 28 tagállamában 0,4 százalékkal nőtt az ipari termelés márciusban az előző havihoz képest, és 3 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének az MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a várakozásoknál kissé gyorsabban nőtt a hazai GDP az első negyedévben. Megismételte, hogy a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá, és hozzátette, hogy az ipari termelés és az építőipar némileg lassult. A mezőgazdaság feltehetően kevésbé húzta vissza a növekedést. A felhasználási oldalon gyorsulhatott a fogyasztás növekedése, erősek maradhattak a beruházások, míg a külkereskedelem kevésbé húzhatta vissza a növekedést, mint tavaly.
A következő negyedévekben a lakás- és irodapiaci átadási hullám, a felgyorsuló állami és uniós támogatású beruházások, valamint további feldolgozóipari beruházások hatására gyorsulhat a gazdaság növekedése, amit a továbbiakban is élénk fogyasztás támogat - fejtette ki.
A Takarékbank elemzője szerint a következő negyedévekben a GDP növekedése elérheti az 5 százalékot. A kedvező áthúzódó hatások miatt a Takarékbank 4,5-ről 4,6 százalékosra javította az idei, és 3,6-ról 3,8 százalékosra a jövő évi növekedési előrejelzését, hozzátéve, hogy a számos felfelé mutató kockázat miatt akár gyorsabb növekedést is elérhet a magyar gazdaság.
Virovácz Péter, az ING Bank vezetője elemzője kiemelte, hogy az év eleji dinamikus béremelkedés erőteljesen hozzájárulhatott a háztartások vásárlási hajlandóságának növekedéséhez. A következő negyedévekben az ipari kapacitások beindulásával a szektor hozzájárulása növekedhet. Az építőipar az előző évi szárnyalás után érdemben nem járulhatott hozzá a bővüléshez, míg a mezőgazdaság vélhetően a várakozáson felül teljesített az év első három hónapjában.
A vártnál jobb adatok fényében az ING 4 százalékra emelte az idei egész éves GDP növekedési előrejelzését. A bővülés mögött az év hátralévő részében is elsősorban a fogyasztás állhat, ugyanakkor az ipar fellendülésével a nettó export is érdemi javulást mutathat.
Ürmössy Gergelynek, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjének nem okozott meglepetést az első negyedéves GDP növekedési ütem. Mint az MTI-hez eljuttatott kommentárjában írta, a KSH közleményéből csupán annyit tudható biztosan, hogy a piaci szolgáltatások növekedése jelentős mértékben támogatta a magyar GDP emelkedését. A növekedés szempontjából kritikus szerepe lehetett a gyors tempóban élénkülő belső keresletnek, amelyet több tényező is támogatott: az emelkedő nettó reálbérek, az EU-s források által felpörgetett beruházások, valamint a választásokat megelőző nagy volumenű kormányzati kiköltekezés. Nagy kérdés, hogy a nettó export miként járult hozzá a növekedéshez az első negyedében - vetette fel a vezető elemző.
Az Erste szakértőinek becslése szerint idén 3,7 százalékos lehet az éves növekedési ütem, ami elsősorban a belső keresletre támaszkodhat. Úgy látják, hogy az eurózóna konjunktúrának köszönhetően pozitív kockázatok övezik az előrejelzésüket, amelyeket azonban bizonyos mértékig árnyalják a magyar gazdaság strukturális hiányosságaiból fakadó korlátok, például az egyre fokozódó munkaerőhiány.
A CIB Bank elemzőinek véleménye szerint a kedden kiadott GDP-adatok a tavalyi negyedik negyedévihez hasonló növekedési képre utalnak. A megelőző két negyedév folyamán is a piaci szolgáltatások járultak hozzá legnagyobb mértékben a GDP növekedéséhez. A havi adatok alapján a növekedés továbbra is széles bázisú lehetett, erőteljes belső kereslettel, a háztartások fogyasztásának további bővülésével.
Az idei évben is erőteljes, a 2017-eshez hasonló vagy kissé lassabb ütemű GDP-növekedés valószínűsíthető a CIB elemzői szerint. A piaci szereplők átlagos várakozása 3,8 százalék körüli növekedést vetít előre 2018 egészére - írták.
