A kiskereskedelmi forgalom 4,5 százalékkal haladta meg tavaly novemberben az előző év azonos időszakit a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt - jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
A magyar emberek egyre több pénzt tudnak költeni
A magyar emberek egyre jobban élnek, egyre több pénzt tudnak elkölteni, egyre nagyobb jövedelemből gazdálkodnak - így kommentálta Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke a Központi Statisztikai Hivatal által közreadott adatokat.
Bánki Erik budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte azt az összevetést is, amely szerint tavaly január-novemberben a forgalom volumene 4,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Hangsúlyozta: a magyar piac növekedése egyharmadával volt nagyobb az európai uniós átlagnál.
Értékelése szerint Magyarország jobban teljesít, a magyar gazdaság erősebb, az adócsökkentési programok meghozták hatásukat. A politikus arra számít, hogy idén tovább - a 2016-osnál is magasabb szinten - bővül majd a kiskereskedelmi forgalom. A reálbérek emelkedésének köszönhetően a családok egyre több pénzt tudnak költeni - mondta.
Bánki Erik szerint ezzel szemben a baloldali kormányok idején elvonások, bércsökkentések, adó- és járulékemelések voltak. "Míg a szocialista kormányok idején a családok elszegényedése volt jellemző, addig most új korszak kezdődött, és a magyar gazdaság, Magyarország jobb teljesítményével a magyar családok egyre jobb helyzetbe kerülhettek" - fogalmazott, megjegyezve, hogy a szocialisták a parlamentben nem szavaztak meg sem a családokat, sem a vállalkozásokat érintő adócsökkentési javaslatokat.
A Transparency International (TI) jelentését - amely szerint Magyarország hét helyet visszacsúszva 57. a korrupciós rangsorban - Bánki Erik kérdésre úgy kommentálta: a jórészt Soros György magyar származású amerikai üzletember által finanszírozott TI, amely évek óta igyekszik nyomást gyakorolni a magyar kormányra, "a Gyurcsány-kormány idején elmulasztotta (...) ugyanezeket a jelentéseket élénken a társadalmi nyilvánosság elé tárni". Amikor "minden idők legkorruptabb kormánya" dolgozott Magyarországon, akkor hallgatott a TI, most viszont, amikor az átláthatóságot szem előtt tartó kabinet van, akkor megpróbálja annak munkáját "tompítani" - fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy a hírek szerint Izsák fideszes polgármestere uniós forrásból épített vadászházat, majd be is költözött oda, azt felelte: mindenkire a zéró tolerancia elve vonatkozik az EU-s támogatásokkal kapcsolatban. A képviselő biztos abban, hogy a kormány kivizsgálja az ügyet.
Négy és fél százalékos növekedés
A január 6-án közölt első becslésben 4,7 százalékos bővülés szerepelt.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom 2,3 százalékkal nőtt. Az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,4 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,2 százalékkal csökkent, elsősorban a dohányforgalom visszaesése miatt.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma minden csoportban, összességében 7,4 százalékkal emelkedett. Így 14 százalékkal nőttek az eladások a textil, ruházati és lábbeli, 6,2 százalékkal a könyv, számítástechnika, egyéb iparcikk, 5,1 százalékkal az iparcikk jellegű vegyes, 4,2 százalékkal a bútor, műszaki cikk, 2,3 százalékkal a gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer, és 1,2 százalékkal a használtcikk üzletekben.
NGM: Negyvenegy hónapja folyamatos a forgalom bővülése
Szerdán kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében azt emelte ki, hogy már negyvenegy hónapja folyamatosan bővül a kiskereskedelmi forgalom. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kiskereskedelmi forgalom növekedése novemberben meghaladta az Európai Unió 3,4 százalékos átlagát. A nemélelmiszer-kiskereskedelem több hónapja tartó nagymértékű bővülésből is látható, hogy Magyarország és vele az emberek vásárlóereje erősödik, a tartós fogyasztási cikkek egyre nagyobb súlyt képviselnek a fogyasztói kosárban. A masszív bértömeg-növekedés és az emelkedő lakossági bizalom következtében 2016-ban a háztartások fogyasztási kiadása a decemberi Makrogazdasági és költségvetési előrejelzéssel összhangban 5 százalékkal növekedhetett.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 3,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 23 százalékkal nőtt, folytatva az évek óta tartó bővülést - közölte a KSH. Az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,9 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 9,1 százalékkal nőttek.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 842 milliárd forint volt novemberben. Az országos kiskereskedelmi forgalom 44 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 40 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Tavaly január-novemberben a forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 4,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,1 százalékkal nőtt a forgalom.
A bérmegállapodás révén további bővülés várható
Tavaly novemberben a kormány és a szociális partnerek által elfogadott bérmegállapodás révén idén jelentősen emelkedik a minimálbér és szakmunkás garantált bérminimum ezáltal pedig tovább bővül majd a kiskereskedelmi forgalom, ami hozzájárul a GDP növekedéséhez is - mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.
A KSH legfrissebb közlése szerint a kiskereskedelmi forgalom 4,5 százalékkal haladta meg tavaly novemberben az egy évvel korábbit. Az államtitkár hozzátette: a kiskereskedelemi forgalom 4,5 százalékos növekedése elmarad a lakosság jövedelmi emelkedésétől, ami az emberek megtakarítási hajlandóságára mutat rá.
Lepsényi István szerint a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem erősödése azzal magyarázható, hogy a lakosság most kezdi behozni elhalasztott vásárlásait. Kiemelte: a kiskereskedelmi forgalom emelkedése egyebek mellett annak köszönhető, hogy nőtt a családok jövedelme, emelkedtek a fizetések, csökkent a munkanélküliség és alacsony az infláció.
