Változatlanul hagyta az alapkamat 0,90 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén, és nem változtatott a testület a kamatfolyosó kondícióin sem.
A Magyar Nemzeti Bank figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket, amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával - olvasható a monetáris tanács kamatdöntést követő keddi közleményében.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az alapkamat 0,90 százalékos szintjét és nem változtatott a testület a kamatfolyosó kondícióin sem.
A tanács közölte: a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság megfelelő mértékű ösztönzésével.
A közleményben kitérnek arra: a havi jelzőszámok alapján 2016 negyedik negyedévében folytatódott a gazdaság növekedése. Novemberben a kiskereskedelmi forgalom tovább nőtt, az ipari termelés kismértékben emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
A kis- és közepes vállalatok hitelállománya a harmadik negyedévben 7 százalék körüli ütemben bővült, és éves összehasonlításban már a teljes vállalati hitelállomány is nő. A háztartások hitelállományában az elmúlt év során bekövetkezett fordulat tartósnak bizonyult. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, így a foglalkoztatottak száma emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta tovább csökkent.
A monetáris tanács az idei és a jövő évben is 3 százalék feletti éves gazdasági növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban összességében nyugodt volt a nemzetközi pénzpiaci hangulat, a kockázati mutatók kismértékben csökkentek, bár egyes feltörekvő országokban jelentős feszültség volt tapasztalható. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank decemberben eltérő irányultságú monetáris politikai döntéseket hozott. A Fed, a várakozásokkal összhangban, kamatemelésről határozott, és előretekintve is egy szigorúbb pálya felé mozdult el. Az EKB ezzel szemben az eszközvásárlási programjának meghosszabbításáról döntött. Az azóta beérkezett adatok alapján a fejlett régiókban az infláció emelkedett az elmúlt hónap során.
A forint árfolyama erősödött az euróval szemben. A magyar állampapír-piaci hozamok közül az egy évnél rövidebb futamidők esetében csökkenés volt tapasztalható, míg a hosszú lejáratokra a hozamok emelkedtek. A háromhónapos betét állományának korlátozása révén kiszoruló likviditás jelentős hatást gyakorolt a pénzpiaci hozamokra, így a háromhónapos BUBOR historikusan mély szintre, 30 bázispontra csökkent. Emellett a magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét - közölték.
A monetáris tanács 2016. decemberi ülésén 750 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. első negyedév végén fennálló állományát, ami a testület várakozása szerint további minimum 100-200 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A tanács a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését.
A monetáris tanács arra törekszik, hogy a háromhónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt lazító hatást. A tanács a korlát mértékéről negyedévente határoz, legközelebb 2017 márciusában dönt a 2017. második negyedév végi szintről.
Elemzők: 2018 közepe-vége előtt nem lesz változás
Elemzők szerint várható volt a jegybanki alapkamat 0,90 százalékon tartása, a monetáris tanács keddi döntését kommentáló szakértők többsége szerint 2018 közepe-vége előtt nem változik az alapkamat Magyarországon. A CIB elemzője 2017 végéig vár változatlan alapkamatot.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a döntés nem okozott meglepetést, ezért a piac sem reagált különösebben a bejelentésre. Úgy vélte, a monetáris tanács 2018 végéig változatlanul 0,90 százalékon hagyhatja az alapkamatot, azonban tovább lazíthat a pénzügyi kondíciókon, hiszen a bankközi kamatok még tovább csökkenhetnek.
Az elemző szerint még tovább csökkenhet a három hónapos bankközi (Bubor) kamat a jelenlegi 0,27 százalékról, és a nominális kamatok csökkenésével párhuzamosan az infláció fokozatosan gyorsulni fog, becslése szerint idén 2,3 százalék lesz az átlagos inflációs ráta.
Az idei év nagy kérdése, miként alakítja a magyar pénzpiacon uralkodó likviditási kondíciókat a jegybank, vezet-e be új eszközt a meglévők mellé, vagy esetleg szüntet-e meg a meglévők közül. Az biztos, hogy március végére a három hónapos betétben 900 milliárd forintról 750 milliárd forintra csökken a bankrendszer által elhelyezhető likviditás, így a bankközi kamatok és a magyar pénzpiacon uralkodó rövid hozamok hosszú ideig nyomott szinteken ragadhatnak.
Úgy vélte, érdemes lesz figyelni, miként viselkednek a nagy jegybankok, mint az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed). Az EKB laza monetáris politikája segíti a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) abban, hogy fenntartsa az alacsony kamatokat, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a Fed idén újabb kamatemelésekre készül, amelyek korlátozhatják a magyar jegybank mozgásterét - hívta fel a figyelmet az Erste elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a várakozásoknak megfelelőnek nevezte kommentárjában az alapkamat tartását, a banknál 2018 közepéig nem számítanak emelésre. Úgy vélte, a jegybank márciusi Inflációs jelentésében előre jelezheti a 3 százalékos cél elérését, szigorítani ugyanakkor mindaddig nem szükséges a szakértő szerint, amíg a várható infláció a 2-4 százalékos sávon belül marad.
A Takarékbank elemzője szerint az utóbbi hónapokban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb a 3 hónapos betétállomány szűkítése azért, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a bankközi kamatlábak és a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek, így a kiemelten fontos, számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos Bubor kamatláb már 0,3 százalék alá csökkent - írta Suppan Gergely.
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője a döntés után kiadott jegybanki közleményre reagálva azt írta, az semmilyen új információt nem tartalmazott, a jegybank továbbra is figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket. Úgy vélte, az MNB 2017 nagy részében kivár a további intézkedésekkel, 2017 második felében azonban jó eséllyel átalakul majd a monetáris politika keretrendszere, így arra számít, hogy a sikeres likviditás-kiszorítás után a három hónapos eszközt akár már a harmadik negyedév végére felválthatja egy aktív oldali, az EKB-hoz hasonló hitelezési rendelkezésre állás. Ezt a váltást korábban 2018-ra tették a pénzpiaci szereplők - jegyezte meg. Jelenleg az MNB a passzív oldalon áll, azaz a betéti oldalon lévő eszközével kívánja meghatározni a rövid lejáratú kamatokat. Ez a jegybank mérlegében kamat oldalon veszteségként jelenik meg, amely azonban az alacsony kamatszint mellett egyre kisebb, valamint a jegybank mérlegének szűkülése is erodálja a veszteséget. Az MNB vezetőinek néhány nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a jövőben a testület a hitelezési oldalon álljon rendelkezésre - áll a kommentárban.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője úgy vélte, hosszabb ideig, akár 2017 végéig változatlan lesz az alapkamat. További nem-konvencionális intézkedések lehetségesek, bár a mozgástér ezen a területen is szűkült és a jegybank által figyelt pénzpiaci paraméterek sem utalnak gyors változásra - írta. Újabb jegybanki hitelprogramok bevezetése egyelőre nem várható a szakértő szerint.
Az egyéb kamatok sem változtak, továbbra is negatív, mínusz 0,05 százalék az egynapos betéti kamat, míg az egynapos hitelkamat és az egyhetes hitelkamat szintje megegyezik az alapkamatéval, 0,90 százalék.
