Az augusztusban felmutatott államháztartási hiány nem szokatlan a korábbi évekkel összevetve, az eddigi folyamatok alapján pedig tarthatónak tűnik a hiánycél, de csak feszes költségvetési gazdálkodással.
Rögzíteni kell azt is: váratlan tételek bukkantak fel a büdzsében. A menekültkérdéssel kapcsolatos költségek növelik a kiadásokat, s a forint árfolyamában bekövetkezett gyengülés is kedvezőtlen elem, idetartozik még a Budapest Bank megvásárlása is – mondta lapunknak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke annak kapcsán, hogy már a múlt hónapban teljesült az éves deficitcél.
– Az éves hiányterv száznégy százaléka teljesült augusztus végéig, kilyukadt a költségvetés? Aggódik a Költségvetési Tanács?
– A Költségvetési Tanács napokon belül közzéteszi szakmai álláspontját az államháztartás első fél évi teljesítményéről, addig csak a magánvéleményemet tudom közölni.
– Ön aggódik?
– Nézze, a nyolcadik hónapban mutatott hiány nem szokatlan a korábbi évekkel összevetve, az eddigi folyamatok alapján pedig tarthatónak tűnik a hiánycél, de csak feszes költségvetési gazdálkodással. Rögzíteni kell azt is: váratlan tételek bukkantak fel a büdzsében.
– Mik?
– A menekültkérdéssel kapcsolatos költségek növelik a központi kiadásokat, valamint a forint árfolyamában bekövetkezett gyengülés is kedvezőtlen elem. Idetartozik még a Budapest Bank megvásárlása is. Ugyanakkor nincs tragédia. Ráadásul előre hozott kiadások is jelentkeztek. Például a Magyar Államkincstár az iskolakezdések kapcsán már augusztus végén átutalta a szeptember havi családtámogatásokat, továbbá a fogyatékossági támogatást és a megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítésének kifizetéséhez szükséges összegeket is.
– A fentiek miatt lyukas a büdzsé?
– Úgy számolok, hogy ha az iménti tételek nem jelentkeztek volna augusztusban, akkor többlettel is zárhatott volna a költségvetés.
– Szükség lesz új intézkedésekre, hogy teljesüljön a három százalék alatti deficitcél?
– Kiadási oldalon nem zárok ki további lépéseket, míg a bevételi oldalon realizálni kell a tervbe vett állami vagyonértékesítéseket. Még egyszer: fegyelmezett gazdálkodással összejöhet a 2015-re „belőtt” államháztartási hiánycél.
– A minap rendezték meg az ötvenharmadik közgazdász-vándorgyűlést. Hogy látja, egység van legalább a paradigmában?
– Abban kétségtelenül, hogy Magyarország kedvező növekedési, hiány- és adósságmutatókat tud felmutatni, valamint a nyugat-európai fellendülés és a gyengébb euró segíti a hazai megrendeléseket, így a gazdasági növekedés az idén is biztosítottnak tűnik. De még középtávon is teljesülhet éves átlagban a két-három százalékos bővülés.
– Fenntartható tehát a növe-kedés?
– Abban az esetben, ha az uniós forrásokat megfelelően hasznosítjuk, s az új EU-s költségvetési ciklus forrásait hamarabb hívjuk le. Utóbbit szolgálják azok a kormányzati intézkedések, amelyek a pályázati kiírásokat gyorsítják fel.
– Növelhetők a jóléti kiadások?
– Óvatosan, de igen. A csökkenő adósságszolgálattal felszabaduló forrásokat – ez pár év leforgása alatt több száz milliárdot is jelent – elsősorban a gazdasági fejlődés szolgálatában kell felhasználni. Ugyanakkor ez alapozhatja meg a jóléti kiadások esetleges bővítését.
– Miben vagyunk „nagyon jók”?
– Az euróövezetben, valamint a kelet-közép-európai országokban az államadósság aránya várhatóan mindenütt emelkedhet 2015-ben – Magyarországot kivéve.
– Ezt a Költségvetési Tanács mondja?
– Nem, hanem az Európai Bizottság.
