Nem érződik a kétharmad elvesztése

Elmondta, az ellenzéknek nehéz lesz fogást találni a most induló kormányzati eredménykampány üzenetén, vagyis hogy 2010-ben egy szintről indultunk a görögökkel, most viszont a gazdasági növekedésben az unió élbolyában vagyunk.

A görögök helyzetének üzenete az a magyar választók számára, hogy ugyanakkora pofont kaphattunk volna, mint ők, ha 2010-ben nincs gyökeres fordulat a magyar belpolitikában – Kiszelly Zoltán politológus szerint ezt üzeni a görög csőd. Mint lapunknak elmondta, a magyar szavazók közül sokan elégedetlenek a fizetésükkel, ami sok esetben érthető is, de a görögök, portugálok, spanyolok a korábbi önmagukhoz képest sokkal nagyobb zuhanást szenvedtek el, óriási a munkanélküliség, a nyugdíjak kifizetése van veszélyben.

Szerinte a magyar kormány, miután a bevándorláspolitikával visszavette a kezdeményezést politikai ellenfeleitől, a most induló eredménykampányával magánál is akarja tartani azt. A fő üzenet az, hogy a magyarok áldozatvállalása tette lehetővé a sikereket. Az ellenzéknek nehéz lesz fogást találni azon a kommunikáción, hogy 2010-ben a görögökkel még valóban egy szinten álltunk, ehhez képest mára a háztartások megszorításának politikáját elfogadó Görögország csőd közeli helyzetbe került, mi pedig a gazdasági növekedésben az Európai Unió élbolyában állunk. Mint mondta, a magyar recept szerint Orbán Viktor miniszterelnök az unióban elvárt hiánycélhoz igazítva nem a lakosságra, hanem a különadókkal a multinacionális cégek és a bankok vállára tette a nagyobb terheket. A görögök nem ezt az utat választották. A magyar út igazságosabb tehermegosztást jelentett, és az ország szakított a neoliberális politikával. „Nálunk a Békemenet jelentette ugyanazt, amit Görögországban a népszavazás” – tette hozzá Kiszelly Zoltán, aki szerint a kormány mellett, az ország függetlenségéért és a megszorítások ellen a magyarok így álltak ki.

A szakember az Országgyűlés tavaszi ülésszakáról úgy vélekedett, bevált az új ülésezési rend, koncentráltabb lett a parlamenti munka, több idő jut a bizottsági feladatokra, az egyéni képviselőknek pedig a választókerületeikre. Ami nem változott és ugyanolyan rossz dolog, mint korábban, hogy még most is sok az egyéni képviselői indítvány alapján benyújtott törvény vagy törvénymódosítás – állapította meg. Felhívta a figyelmet arra, az ország kormányzását nem nagyon befolyásolta, hogy a Fidesz–KDNP tavasszal elveszítette kétharmados parlamenti többségét. Volt úgy, hogy épp Gyurcsány Ferenc és Vona Gábor hiányzott kétharmados döntéseknél, így meglett a többség, de a kormányoldal például a nemzetközi jogi döntések esetén – Iszlám Állam elleni magyar szerepvállalás – bízhatott a baloldal és a liberálisok voksaiban is.

Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy miközben az Európai Unió lassú, és a határozott fellépés hiányzik a népvándorlás megállításában, hazánk a szerb–magyar határon építendő kerítéssel a maga módján próbál fellépni az illegális határátlépőkkel szemben. Az ideiglenes határzár véleménye szerint arra motiválja majd az érintett uniós tagjelölt országokat, így Szerbiát és Macedóniát, valamint az uniós tag Bulgáriát és Görögországot, hogy regisztrálják a határaikon belépett bevándorlókat. Ez utóbbi két országtól joggal várható el, hogy védje meg az unió határait.