Nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget szerdán a parlamentben az átlátható kampánytevékenység érdekében javasolt kormánypárti törvénymódosítás. A parlament döntött kilenc nemzetközi szerződés kihirdetéséről, a frakciók továbbá egységesen támogatták a 2017-es év Szent László emlékévvé nyilvánítását.
Nemzetközi szerződések kihirdetése
A parlament kilenc nemzetközi szerződés kihirdetéséről döntött a szerdai határozathozatalok elején.
A képviselők elsőként az áruk ideiglenes behozataláról szóló isztambuli egyezmény mellékletének módosításához, majd az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó genfi vámegyezmény változtatásához járultak hozzá.
Támogatták az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodás kihirdetését, továbbá a Magyarország és a Kambodzsai Királyság közötti beruházások ösztönzéséről szóló kontraktust.
A Ház ratifikálta az Egészségügyi Világszervezet 2017. szeptember 11-14. között Budapestre tervezett ülésezését, valamint a magyar kormány és a szervezet közötti szakmai tanácsadásról szóló alapmegállapodást.
Magyarország hozzájárult az Európai Unió és Új-Zéland közötti partnerségi megállapodás megkötéséhez, jóváhagyta a magyar és a chilei kormány között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodást, valamint a magyar és az észt kabinetek között létrejött, a minősített adatok cseréjéről szóló egyezmény kihirdetését.
Módosult a kéményseprői szolgáltatásokról szóló törvény
A Nemzeti Eszközkezelővel szerződött családok is ingyen kapják a jövőben a kéményseprőipari szolgáltatást - döntött kormánypárti kezdeményezésre 177 igen szavazat, 11 tartózkodás és ellenszavazat nélkül a Ház.
A kéményseprőipari tevékenységről szóló törvény a magántulajdonú lakóingatlanok esetében írta elő a kéményseprés közfeladati jellegét, vagyis csupán ezen ingatlanok esetében végezte el térítésmentesen az első és második időpontban a kéményseprő-ipari szerv a kéményseprőipari tevékenységet.
Emiatt a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő lakásokban élő hiteladósok piaci szolgáltatást voltak kénytelenek igénybe venni, a közfeladatként ellátott tevékenységhez kapcsolódó általános kedvezmények nélkül, amire egyébként a vagyoni-jövedelmi viszonyaik alapján jogosultak lehettek volna.
A törvénymódosítással az ilyen lakások bérlőit is a magántulajdonú lakásokra irányadó rendelkezések alá vonták, így a bérlők használatában lévő ingatlanok esetében is térítésmentessé válik a kéményseprői ellenőrzés, tisztítás, felülvizsgálat.
Egyszerűbbé válik az anyakönyvezés
Könnyebbé és gyorsabbá válik az ügyintézés az anyakönyvi eljárás során - az erre vonatkozó módosításokat 131 igen, 30 nem és 28 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők szerdán.
Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára célnak nevezte, hogy a külföldön született magyar gyermekek anyakönyvezése a lehető
legkisebb terhet jelentse a szülőknek. Tavaly 13 ezer magyar gyermek született a határainkon kívül, 8700 házasságot kötöttek és 2500
haláleset történt, bejegyzett élettársi kapcsolatot pedig tíz pár kötött. Ezek bejegyzését eddig kizárólag a magyarországi hatóságok végezték, a jövőben azonban a konzuli szolgálatok is ellátják a feladatot.
Rögzítik a Magyar Tudományos Akadémia által engedélyezhető, az utónévjegyzékben nem szereplő nevek felvételének rendjét, nemcsak
a születettekre vonatkozóan, hanem azok esetében is, akik névváltoztatást kezdeményeznek. Könnyebb lesz a kéttagú családtagok
különböző módozatú bejegyeztetése, ahogy a ragadványneveké is.
Változik a nemzeti ménesbirtokról szóló törvény
Módosult a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvény, így a társaság tulajdonába kerültek a jogelőd Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft. tulajdonában lévő ingóságok. A törvényt azért kell módosítani, mert a kft. feladatait, eszközeit és kötelezettségeit 2016-ban átvette egy költségvetési intézmény.
A változtatásokat 125 igen, 2 nem, 62 tartózkodó szavazattal fogadták el.
A ménesbirtok által vagyonkezelt, állami tulajdonú ingatlanokon keletkezett termékek, termények a ménesbirtok tulajdonába kerülnek.
Az Országgyűlés 190 igen és 1 nem szavazattal kihirdette az EU és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyvet.
Az a nemzetközi jogban már február 1-jén hatályba lépett, célja Szerbia uniós integrációjának elősegítése, a balkáni régió politikai, gazdasági és intézményi stabilizálása.
Szent László 1077-ben történt trónra lépésének 940. évfordulója alkalmából 2017 emlékévvé nyilvánítását kezdeményezték kormánypárti képviselők, országgyűlési határozati javaslatukat szerdán vitatta meg a parlament.
Előterjesztő: Szent László máig karakteres példakép a magyarság előtt
A 2017. év Szent László-emlékévvé nyilvánítását Kövér László (Fidesz), Semjén Zsolt és Vejkey Imre (mindketten KDNP) kezdeményezte.
Vejkey Imre expozéjában hangsúlyozta, a nyugati, keresztény értékrenden alapuló szuverén magyar államot Szent István alapította, de Szent László szilárdította meg.
Szerinte "Szent László király személyében fejezi ki a magyarság küldetéses önértelmezését a keresztény Európa védőpajzsaként".
Úgy értékelt: Szent László egész életét és minden intézkedését a keresztény Magyarországba való hite hatotta át. Az életéhez kapcsolódó tények és legendák szükségessé teszik, hogy 2017 emlékév legyen Szent László méltó megünneplésére - mondta.
Vejkey Imre azon "szirénhangokra", miszerint év közepén minek emlékévet hirdetni, azt mondta: eddig sem tétlenkedtek, a nemzetpolitikai államtitkárság már tavaly nyáron jelezte, hogy 2017-re Szent László-évet hirdet.
Az előterjesztő szerint Szent László kiemelkedő személyisége a magyar történelemnek, a hit bajnokaként máig karakteres példaképként áll a magyarság egésze előtt.
Trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója kiváló alkalom arra, hogy egy országgyűlési határozattal még szélesebb körű programsorozatot valósítsanak meg - tette hozzá.
Kormány: Szent László a Szent István-i munka beteljesítője
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkára közölte, Szent László király a Szent István-i munka beteljesítőjeként a magyar nemzetet a keresztény Európa vezető államainak soraiba emelte. Vele és általa kezdődik meg a magyarság történelmi szerepvállalása a kontinens jövőjének alakításában - hangoztatta.
"Hazánknak stabilitást, nemzetének megbecsülést, népéhez pedig igazságot hozott" - fogalmazott.
Hozzátette: Szent László volt az első olyan uralkodó, aki Közép-Európa minden népéhez szólni tudott. Megjegyezte, a visegrádi országok első szimbolikus alakja volt; tisztelete összekapcsolja horvátokat, lengyeleket, szlovákokat és magyarokat.
Az államtitkár közölte, az államtitkárság által meghirdetett Szent László-évet 2017 februárjában, Győrben nyitották meg. Hozzátette: a programokat 82 millió forintból, az államtitkárság által elkülönített összegből valósítják meg. Ismertetése szerint már több vándorkiállítást is útnak indítottak a lovagkirályról, de dokumentumfilm-készítéséhez is támogatást nyújtanak. Hozzátette: Szent László emlékét a nemzeti vágtán is fel fogják eleveníteni.
Céljuk - folytatta -, hogy minél többeket sikerüljön bevonniuk a határokon és a nemzeteken átívelő programsorozatba.
Támogatták a frakciók a Szent László-emlékévet
A parlamenti frakciók egységesen támogatták a határozati javaslatot.
Simon Róbert Balázs (Fidesz) történelmi visszatekintés után azt mondta: Szent László halála után elsősorban törvényeivel, erényeivel maradt meg a magyarság tudatában, és a mai napig az egyik legjelentősebb királyunkként tartjuk számon. Jelezte: Győrben június 26-27-én lesznek az emlékév központi rendezvényei.
Kiss László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi emlékéveknél "nem aratott túl nagy sikert" a parlament, ám a Szent László-emlékév esetében dicséret illeti a nemzetpolitikai államtitkárságot. Furcsának nevezte ugyanakkor, hogy egy létező emlékévre "kapcsolódik rá" a Ház, és hónapokkal később nyilvánítja emlékévvé 2017-et. Frakciótársai közül Gúr Nándor szintén a javaslat féléves "késését" kifogásolta, Józsa István pedig azt emelte ki: Szent László nehéz geopolitikai helyzetben alkotott maradandót.
Farkas Gergely (Jobbik) szerint pártpolitikán felüli ügyről van szó, amivel kapcsolatban hangsúlyozta, fontos lenne, hogy a társadalom jobban megismerje Szent László erényeit: a magyar állam megszilárdítását, az egyházpolitikai tevékenységét, a személyes példamutatását és a nemzetközi kapcsolatok megerősítését. Sajnálta ugyanakkor a határozati javaslat "megkésettségét". Frakciótársa, Vágó Sebestyén történelmi film megalkotását sürgette Szent László életéről. Szintén a Jobbikból Szávay István a magyar-horvát államközösséget emelte ki a királlyal kapcsolatban.
Az elnöklő Latorcai János ezután lezárta az összevont vitát, az előterjesztők közül pedig a kereszténydemokrata Vejkey Imre zárszavában jelezte: a házbizottságban kezdeményezték, hogy többpárti lehessen az indítvány.
A Fidesz szerint állampolgárbarát intézkedéseket tartalmaz az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) Magyar Államkincstárba (MÁK) olvadásáról szóló javaslat, az ellenzék ugyanakkor egyhangúlag elvetette a módosításokat, amelyek álláspontjuk szerint a nyugdíjak kiutalását is veszélybe sodorhatják.
Az ellenzéki képviselők kevésnek tartották a javasolt lépéseket az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításának vitájában. Ezután a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság államkincstárba olvadásáról szóló javaslatról tárgyaltak.
Kormány: szaklevéltárrá válik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
Hoppál Péter államtitkár a kormány nevében hozzászólva állami feladatnak nevezte, hogy védjék és gyarapítsák azokat a levéltári anyagokat, amelyek az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatainak megismerését szolgálják, valamint biztosítják az áldozatok információs kárpótlását és önrendelkezését. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egyetértett azzal, hogy a titkosszolgálati adathordozókon rögzített adattartalmat tudományos igénnyel és alapossággal dolgozzák fel. A kitűzött cél megvalósításával a közélet és az állampolgárok érdeklődésre számot tartó iratokat megfelelően fogják elhelyezni - jelentette ki. A nyilvánosság megköveteli, hogy mindenki hozzájuthasson a hitelt érdemlő információkhoz - szögezte le. A javaslat elfogadásával az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára állam- és nemzetbiztonsági iratokat őrző szaklevéltárrá válik - hívta fel a figyelmet.
MSZP: az ellenzéki javaslatokat nem vették napirendre
Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta, hogy az LMP és az MSZP is nyújtott be hasonló tartalmú javaslatokat, de azokat soha nem vették tárgysorozatba. A szocialista politikus kijelentette, hogy már közel harminc éve indokolt lenne, hogy Magyarország kövesse a többi V4 tagállamot, ahol lényegesen tágabb körben engedik az ilyen iratok kutathatóságát.
A képviselő csalódáskeltőnek nevezte, hogy a törvény csak a mágnesszalagokról rendelkezik. Azt pedig lényeges visszalépésnek tartotta, hogy a titkosítási idő lejárta után a szolgálatoknak nem kell majd automatikusan továbbítani a levéltárba a korábban minősítettnek számító adatokat.
Az LMP és az MSZP korábbi javaslatai alapvetően a jogtalan iratbirtoklót üldözték volna, a mostani elképzelés viszont az irat felhasználhatóságát kívánja korlátozni. A képviselő azt is bírálta, hogy nem teremtik meg az iratok teljes kutathatóságát.
Jobbik: a javaslat hoz némi pozitív változást
Szávay István (Jobbik) azt mondta, hogy a javaslat nem jelent akkora előrelépést a múlttal való szembenézésben, mint amit az ellenzék szorgalmaz, de legalább némi pozitív változást hoz. A Jobbik a kezdetektől a teljes nyilvánosságot akarta elérni, de a kormánypártoknak nem célja kideríteni, hogy kik voltak a felelősök, kik és hogyan működtek együtt az állambiztonsággal - jelentette ki.
Azt támogatják, hogy a levéltár váljon egy állam és nemzetbiztonsági szaklevéltárrá - közölte.
A képviselő azt mondta, kíváncsiak lennének arra, hogy pontosan kik is akadályozzák az előző rendszer bűneinek elszámoltatását, kik működtek együtt az állambiztonsággal és kiket kellene kizárni a közéletből.
LMP: a javaslat a képmutatás bizonyítéka
Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy a fideszes képviselők akadályozzák a lusztrációs törvény elfogadását, mert "dugdossák, bújtatják" a volt besúgókat. A mostani javaslat a képmutatás legfőbb bizonyítéka, mert az utóbbi hét évben sem tették lehetővé, hogy legalább szimbolikusan elszámoltatassák a rendszerváltozás előtti időszak bűnöseit - fogalmazott. Az LMP 14 indítvánnyal állt elő eddig, de a kormánypártok azokat még arra sem tartották alkalmasnak, hogy tárgysorozatba vegyék. Egyértelmű, hogy a Fidesz-KDNP több bűnöst dugdos a saját soraiban, mint bárki más ebben az országban - jelentette ki. Az LMP továbbra is követelni fogja a teljes aktanyilvánosságot és az illegális iratbirtokosok számonkérését - közölte a képviselő.
Képviselői hozzászólások:
Gúr Nándor (MSZP) jelezte: pártja támogatja az ügynökakták nyilvánosságát, de szerinte a javaslat visszalépés, mert kibúvót ad a levéltár által kezelendő iratok kötelező átadása alól. Úgy vélte: jogos a felvetés, hogy ez egyesek múltjának eltakarására alkalmas.
Vejkey Imre (KDNP), az előterjesztők nevében mondott zárszavában visszautasította azt az ellenzéki vádat, hogy lex Vargáról lenne szó. Megköszönte Fidesz támogatását, ugyanakkor sajnálta, hogy az LMP nem támogatja a javaslatot, és elfordul a kommunizmus bűneinek feltárásától.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárba történő beolvadásához szükséges törvénymódosításokról
Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár expozéjában azt mondta: a javaslat a központi hivatalok és a minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatához kapcsolódik. Elmondta: a kormány az államigazgatási szervezetrendszer egyszerűbb szerkezete és takarékosabb működése érdekében döntött arról, hogy 2017. november 1-jétől a Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beolvad a Magyar Államkincstárba. Közölte: az államigazgatás szerkezetének racionalizálása és takarékos működése megkívánja, hogy a lakossági pénzbeli ellátásokkal, kifizetésekkel kapcsolatos feladatokat egyetlen központi hivatal, Magyar Államkincstár lássa el. Kiemelt célnak nevezte, hogy az ügyfelek a jelenlegi széttagolt ügyintézés helyett hatékonyabb eljárás révén jussanak hozzá ellátásukhoz, ennek lényege, hogy jövőben valamennyi állami pénzbeli ellátáshoz a Magyar Államkincstár szakrendszerén jussanak hozzá az állampolgárok. Szerinte az a cél, hogy néhány éven belül bármilyen folyósítási igényt ugyanaz a szervezet intézzen. A beolvadás következtében a Magyar Államkincstár látja majd el a nyugdíjbiztosítási alappal kapcsolatos tervezési gazdálkodási és elszámolási feladatokat, valamint a társadalombiztosítási nyilvántartás központi feladatait is.
Fidesz: állampolgárbarát intézkedéseket tartalmaz a javaslat
Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a folyamat már egy éve megkezdődött, de több lépcső kell ahhoz, hogy ez a hatalmas rendszer megváltozhasson, és zökkenőmentes legyen az átalakítás. Részletesen ismertette az eddigi változtatásokat, kiemelve: a hatósági hatáskörök már átrendeződtek. A folyamat ugyanakkor 2017 novemberére válik teljessé - jelezte.
Állampolgárbarát intézkedésként jellemezte a változtatásokat, s kitért arra is: a központi feladatok is bővültek. A törvény egybevág a kormány bürokráciacsökkentő elképzeléseivel - közölte.
Hozzátette: elsődleges szempont volt az átalakításoknál, hogy a lakossági szolgáltatásokat zökkenőmentesen biztosíthassák.
Dunai Mónika kiemelte: a feladatok további hatékony ellátáshoz szükséges, hogy az Emmi szakmai irányító legyen. Ez hasonlatos a tárca kormányhivatalok fölött gyakorolt hatáskörével.
A Fidesz támogatja a javaslatot.
MSZP: közel száz éve működő struktúrát szüntetnek meg
Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka kiemelte: nem érti miért van itt ez a napirend, miért kellett erről egy önálló törvényjavaslat. Közel 100 éve működő struktúrát szüntetnek meg - mondta.
Hozzátette: túlzó centralizáció, majd decentralizáció jellemezte az eddigi változtatásokat. A legnagyobb csapás, hogy megszűnt a központi szakigazgatás és speciális nyugdíjellenőrzés. Az ONYF megszüntetésével koronát tesznek az eddigiekre, s beismerik, hogy a nyugdíj csak egy költségvetési tétel - vélte.
A Fidesz azt üzeni az ellátásban részesülőknek, ügyük nem érdemel meg külön igazgatási rendszert. Ez szégyen, ilyen felállás az unió egyetlen országában nincs - közölte.
A kormány szisztematikusan számolta fel a társadalombiztosítás rendszerét az elmúlt hét évben, az alaptörvényben a kifejezés sem szerepel, számos szerzett jogot elvettek. Kitért arra is, hogy felszámolták a magánnyugdíj rendszerét, 3 millió ember megtakarítását elköltötték, a portfólió Fidesz közeli oligarchiákhoz került.
Az MSZP nem támogatja a javaslatot.
Jobbik: nem a javaslatra
Vágó Sebestyén a Jobbik vezérszónoka jelezte: nem támogatják a javaslatot.
Szintén arról beszélt, hogy csak egy költségvetési tételként szerepel majd a kifizetett nyugdíjak összege. Az egyéni számla vezetésétől így fényévekre kerültek, de szerinte a kormánynak pont ez a célja, hogy ez megvalósíthatatlan legyen, s követhetetlen legyen a rendszer.
Egy nagyon rossz folyamat, a teljes nyugdíjbiztosítási rendszer szétverésének végéhez közelednek. Megreformálni kellene a nyugdíjrendszert, és máshogy kellene hozzányúlni - vélte.
A racionalizálásra, megtakarításra vonatkozó érvekre azt mondta: ezeket nem látni, sőt inkább pluszköltségekkel lehet majd számolni, és a központosítások eddig mind kudarcba fulladtak. Nem látják, hogy ezt be kellene fejezni? - kérdezte, és példaként említette többek között a Kliket.
Marionettként mozgatható kádertemetőket, vízfejeket, gigaintézményeket hoznak létre csupán - mondta.
LMP: a kormány központosítási rögeszméjének újabb megnyilvánulása a javaslat
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka szerint a kormány központosítási rögeszméjének újabb megnyilvánulása a javaslat. Általa nem az átláthatóság nő, hanem a káosz. Rámutatott: mára teljes átláthatatlan melyik hivatalnál milyen ügyet lehet intézni. Sem hatékonyabb, sem átláthatóbb nem lett a közigazgatás, s a folyamatos átszervezések, a dolgozók rakosgatása ide-oda, sokkal nehezebbé tette az államapparátus működését. Kitért arra is, hogy az amúgy is túlterhelt dolgozókra további terheket raktak, s ez a helyzet a mostani átszervezésnél is.
Az integráció szakmai megalapozottságát nem látják, s szerinte veszélyeztetik a nyugdíjak utalását is. Hiába állítják, hogy nem fognak csúszni a nyugdíjak kifizetésénél, az elmúlt évek tapasztalatai nem azt mutatják, hogy az átállások zökkenőmentesek lennének.
Ráadásul a MÁK-nál dolgozók már 8-10 éve nem kaptak fizetésemelést, megalázó bérekért dolgoznak - tette szóvá. Azonnali és radikális béremelésre és létszámbővítésre van szükség - hangoztatta.
Az LMP nem támogatja a javaslatot.
