Miközben a belga rendőrség rendkívüli amatőrizmusára derült fény a párizsi terrorcselekmények elkövetőinek elhúzódó feltartóztatása ügyében, a francia igazságszolgáltatás morális és jogi problémákkal nehezíti saját helyzetét Salah Abdeslam fogva tartása kérdésében.
A belga hatóságok már 2014 óta tudtak az Abdeslam fivérek radikalizálódásáról, de nem tartották fontosnak a megfigyelésüket, és az adatbázisukba sem készítettek jelentést róluk a Politico című brüsszeli lap szerint. A rendőrség arról rendelkezett információkkal, hogy Salah és Brahim Abdeslam visszafordíthatatlan tettre készül. Az újság birtokába jutott titkosított rendőrségi jelentés szerint a belga hatóságoknak tudomása volt a két fivér radikalizálódásáról és kötődésükről Abdelhamid Abaaoudhoz, aki a párizsi merényletek kitervelője lett. A belga rendőrség terrorellenes egysége azzal indokolta, hogy nem készítettek jelentést a fivérekről az adatbázisukba, hogy nem tudták, melyikük az érintett a terrorcselekmény tervezésében.
A titkosított jelentés viszont ellentmond ennek az állításnak, hiszen abban mindkét fivér szerepel. A hatóságok hanyagsága, a rendelkezésre álló források csekély mennyisége is szerepel a jelentésben, valamint hogy a megfelelő tisztviselők nem tudtak hozzáférni az érzékeny adatokhoz. A rendőrség megszerezte Salah Abdeslam számítógépes, USB- és telefonos adataihoz a hozzáférést, de ezeket nem használta fel a párizsi merényletig, sőt később sem.
Időközben morális és jogi kérdéseket vetett fel Franciaországban, hogy Salah Abdeslam magánzárkáját kamerákkal szerelték fel, és huszonnégy órán át megfigyelés alatt tartják. Jean-Jacques Urvoas igazságügyi miniszter még azelőtt, hogy a belga hatóságok átadták a feltételezett terroristát Franciaországnak, megígérte, hogy minden védelmi és ellenőrzési intézkedést életbe léptetnek Salah Abdeslam esetében, annak érdekében, hogy a perben ne legyen üres a széke.
A francia igazságszolgáltatás elsősorban attól tart, hogy más őrizetbe vett dzsihadistákhoz hasonlóan Salah Abdeslam is öngyilkosságot kísérel meg a börtönben. A terroristát a Fleury-Mérogis-i börtönben, Franciaország legvédettebb és Európa legnagyobb fegyházában helyezték el a negyedik emeleten, egy bekamerázott magánzárkában, amelyet olyan fogvatartottak számára alakítottak ki, akiknél fennáll az öngyilkosság kockázata.
A gondot az jelenti, hogy a kamerás ellenőrzést engedélyező 2014. december 23-i rendelet csak olyan elítéltekre vonatkozik, akiknél az azonnali öngyilkossági kísérlet kockázata fenyeget vagy pedig valamilyen válsághelyzetben vannak. Az intézkedés pedig huszonnégy órára korlátozza a folyamatos megfigyelést, filmezést. Ily módon kérdés, hogyan lehetséges, hogy Salah Abdeslamot szerda óta huszonnégy órában megfigyelik. A börtönök nemzetközi megfigyelő intézete (OIP) szerint a huszonnégy órás kamerás megfigyelésnek nincsenek meg a jogi keretei. Jogi szakértők szerint joghézagról van szó, s folyamatban van a hiányzó szabályozás kialakítása.
A francia igazságügyi tárca felkérte a szabadság- és informatikai jogok nemzeti bizottságát (CNIL), hogy alakítsa ki állásfoglalását a kérdésben, a testület május közepére fogalmazza meg az ajánlását. „A kamerás ellenőrzés jelenleg működőképes. Nem tiltott. Kérdéseink vannak, és szükségünk van jogi felvilágosításra, amelyet a CNIL meg fog tenni” – mondta pénteken az igazságügyi miniszter. „Salah Abdeslamot illetően óriási a felelősségünk. Ami őt illeti, joga van a méltósághoz. Ami a társadalmat, az áldozatokat illeti, (Abdeslamnak) számot kell adnia az igazságszolgáltatásnak” – tette hozzá a tárcavezető. Az OIP arra emlékeztet, hogy az Európa Tanácshoz tartozó Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság (CPT) korábban kérte az ilyen módszerek betiltását a fogva tartott személyek minimális intimitásának megőrzése érdekében. Az OIP szerint az ilyen fogva tartási körülmények emberileg nehezek elviselhetők, pszichológiailag kiszolgáltatottá tesznek és növelik az öngyilkosság kockázatát.
Röviden
Migránsbörtönöket tervez Brüsszel
- A menekültválság kezeléséről Törökországgal kötött megállapodásnál szélesebb körű, akár „migránsbörtönök” közös üzemeltetésére is kiterjedő egyezményt köthetne az Európai Unió Líbiával, hogy már az észak-afrikai országban megállítsa a területére készülő embereket – vetette fel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) a Spiegel Online német hírportál pénteki jelentése szerint. Líbiában 200-500 ezer ember várakozik arra, hogy csempészek segítségével elindulhasson az EU-ba.
- A német kormány attól tart, hogy egyre több migráns próbál meg Líbiából a Földközi-tengeren átkelve, Olaszországban partot érve eljutni Európába a nyáron. Erről Thomas de Maizière német belügyminiszter beszélt pénteken Potsdamban, miután tárgyalt osztrák kollégájával, Walter Sobotkával.
- A cseh külügyminiszter és a rendőrség is cáfolta pénteken a német sajtó azon állítását, hogy a balkáni útvonal lezárása után az új bevándorlási útvonal Csehországon keresztül vezetne Nyugat-Európába.
- Miután a héten zavargások törtek ki egy leszboszi menekülttáborban, fokozódott a feszültség az ugyancsak az Égei-tengeren lévő Híosz szigetén is, amikor egy csoport helyi lakos lezárta az egyik helyi menekülttáborhoz vezető utat, hogy megakadályozzák tíz újabb lakókonténer odaszállítását.
- Csupán 38 migráns érkezett az elmúlt 24 órában Törökországból az égei-tengeri görög szigetekre - derült ki a menekültkérdéssel foglalkozó görög válságstáb pénteki közleményéből. Ez azt jelenti, hogy továbbra is alacsony a migráció szintje az utóbbi hónapok adataihoz képest. A görög válságstáb szerdán 62, kedden 12, míg hétfőn 69 ember érkezéséről számolt be.
- Nemcsak szíriai, hanem más nemzetiségű menekültek is kaphatnak munkavállalási engedélyt Törökországban – jelentette a török sajtó pénteken. Az Európai Bizottság április 20-án kérte arra Törökországot, hogy a szíriai menekültek munkavállalási engedélyére vonatkozó előírásokat terjessze ki minden menekültre. Ez a török állampolgárok uniós vízummentességének egyike feltétele is volt.
