Bizalmat szavazott a román parlament hétfőn a Viorica Dancila vezette új szociálliberális kormánynak, ezáltal Romániának először lesz női miniszterelnöke.
A kabinetnek - a beiktatáshoz szükséges 233 helyett - 282 törvényhozó szavazott bizalmat: a PNL-ALDE koalíció kormányát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői is támogatták. 132 törvényhozó a Dancila-kormány beiktatása ellen voksolt.
Dancila a bizalmi szavazás előtt elhangzott parlamenti beszédében a Szociáldemokrata Párt (PSD) 2016-os választási győzelme nevében kért bizalmat. Szerinte a parlamentnek nem személyekről kell döntenie, a PSD a programjával nyert választói felhatalmazást, a kormány csak végrehajtója ennek a programnak.
Számonkérte a szociálliberális koalíció választási ígéreteit az államfő
Klaus Iohannis román államfő a kormányzó PSD-ALDE szociálliberális koalíció választási ígéreteinek teljesítését kérte számon hétfő este, miután az új kormány letette a hivatali esküt a bukaresti elnöki palotában.
A jobboldali elnök éles szavakkal bírálta politikai ellenfeleinek eddigi teljesítményét, emlékeztetve arra, hogy ez a PSD-ALDE koalíció immár harmadik kormánya egy év alatt, az előző két kabinet "kudarca" után.
Iohannis rámutatott: hatalmas szakadék tátong a koalíció választási ígéretei és a kormányzati szinten megnyilvánuló jelenlegi "fejetlenség és kapkodás" között. "Nincs említésre érdemes előrelépés az egészségügy és oktatás terén, az infrastruktúra fejlesztési projektek teljes hiányukkal keltenek feltűnést. Az igazságszolgáltatásban azonban az érintettek érveit és külföldi partnereink figyelmeztetéseit figyelmen kívül hagyva erőltetik a törvényi keret megváltoztatását" - mondta Iohannis. Az elnök arra figyelmeztetette az új kormányt és a beiktatási ünnepségen jelen lévő házelnököket, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése elfogadhatatlan, a koalíciónak nem szabad figyelmen kívül hagynia az utcákon egy éve tüntető százezrek üzenetét.
Az elnök szerint a béremelések ígéretében is csalódniuk kellett a román állampolgároknak, akik a kormány adópolitikai intézkedései (a munkavállalókra terhelt járulékfizetési kötelezettségek) nyomán most arra panaszkodnak, hogy növekedés helyett csökken a bérük.
Iohannis rámutatott: 2018-ban az ország a modern Románia létrejöttének centenáriumát ünnepli, a társadalomnak azonban nincsenek összefogást teremtő közös célkitűzései, csak beteljesületlen elvárásai. Az elnök végül sok sikert kívánt az új kormánynak ahhoz, hogy teljesítse a jogos társadalmi várakozásokat.
Az új kormány legfőbb célkitűzése, hogy 2020-ra Románia a rangsor első felébe kerüljön a legerősebb európai gazdaságok listáján, megteremtve a feltételeit annak, hogy a fiatalok ne külföldön keressék boldogulásukat, akik pedig elmentek, azok térjenek haza - mutatott rá a kormányfő. Beszédében az infrastruktúra korszerűsítésére, a lakosság jövedelmének növelésére, és a bürokrácia visszaszorítására, a közigazgatás reformjára helyezte a hangsúlyt.
Dancila elődeihez hasonlóan 350 kilométernyi új autópályát, 250 kilométernyi korszerűsített vasutat ígért 2020 végéig. Folytatódik a minimálbér fokozatos emelése oly módon, hogy 2020-ig meghaladja a 300 eurót - tette hozzá.
Liviu Dragnea, a legnagyobb frakcióval rendelkező PSD elnöke azt mondta: Románia kormánya az európai értékeket betartva, az ország stratégiai partnereivel együttműködve, de elsősorban a román állampolgárok érdekében fog kormányozni.
Raluca Turcan, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt frakcióvezetője alkotmánysértőnek nevezte, hogy Liviu Dragnea a pártszékházból irányítja a kormányt, amelyben a miniszterelnök nem döntéshozó, még csak nem is ügyintéző, hanem egyszerű végrehajtó.
A szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna szerint a gyakori kormányválságoknak egyetlen oka az, hogy a már priusszal rendelkező és újabb ügyekben megvádolt Dragnea nem akar börtönbe kerülni. A politikus szerint a Dancila-kormány valódi megbízatása az, hogy politikai pórázra kösse az igazságszolgáltatást, és ha ez nem sikerül neki, ugyanúgy feláldozzák, mint elődeit.
Kelemen Hunor parlamenti beszédében elmondta: az RMDSZ képviselői és szenátorai adnak még egy esélyt a kormánykoalíciónak, nemcsak azért, mert a választási győzelem után a PSD-ALDE felelőssége a kormányzás, hanem azért is, mert a koalíciónak a "nehéz időkben is" eltökélt szándéka volt őszinte párbeszédet folytatni a magyar érdekképviselettel. "A PSD vezetőjének volt bátorsága elhatárolódni annak a kollégájának a kijelentésétől, aki bevezette volna a halálbüntetést és fellógatta volna azokat, akik nem értenek vele egyet. A többi párt vezetőjének részéről mai napig mély a csend" - mondta az RMDSZ elnöke.
EMNP: Feltételekhez kell kötni a román kormány és a kormánypártok támogatását
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint a bukaresti parlamentben jelen levő romániai magyar képviselőknek feltételekhez kell kötniük a román kormány és a kormánypártok támogatását - olvasható az EMNP hétfői közleményében.
A dokumentum szerint az erdélyi közvélemény joggal követi aggodalommal a kormányválság és kormányalakítás eseményeit, hiszen egy éven belül immár a harmadik miniszterelnök kezdheti meg munkáját Bukarestben.
Az EMNP Országos Elnöksége szerint a romániai magyar képviselőknek csak akkor érdemes támogatniuk az új kormányt és a kormánykoalíció pártjait, ha az erdélyi magyar közösség szempontjából megkerülhetetlen kérdésekben garanciákat kapnak az előrelépésre.
Az EMNP szerint a feltételek között kell szerepelnie az autonómiaformák megvalósításáról szóló román-magyar párbeszéd beindulásának, a közigazgatásban az anyanyelvhasználat megfelelő biztosításának, valamint az ezt szabályozó törvényes keret kibővítésének.
A feltételek közé sorolták a nemzeti és regionális jelképek szabad használatának haladéktalan biztosítását és az ezzel kapcsolatos hatósági zaklatások megszüntetését, az egyházi- és közösségi vagyon visszaszolgáltatásának újraindítását és megnyugtató rendezését.
Az EMNP szerint a támogatás feltételéül kell szabni a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a marosvásárhelyi római katolikus líceum ügyének rendezését, Székelyföld gazdasági diszkriminációjának megszüntetését és a régió fejlődésének biztosítását, a Székelyföldet is érintő észak-erdélyi autópálya mihamarabbi megépítését, az igazságügyi törvénycsomag felülvizsgálatát, valamint az év elejétől tapasztalható súlyos adó- és pénzügyi zavart okozó törvények módosítását.
"Jogos elvárásunk, hogy az erdélyi magyar szavazatokat a bukaresti törvényhozásban képviselők pártpolitikai szempontjaikon felülemelkedve a magyar közösség nemzeti érdekeit tartsák szem előtt" - olvasható a közleményben.
