Ma ünnepli kilencvenedik születésnapját Makk Károly, a Kossuth-díjjal, a Magyar Mozgókép Mestere címmel és a Nemzet Művésze Díjjal elismert filmrendező, az 1945 utáni nemzedék egyéni hangú, érzékeny tagja.
A Művészetek Palotájában különleges esten köszöntik ma az alkotót, közismert színészekkel, zenészekkel mutatnak be egy-egy meghatározó pillanatot az életéből, közel hét évtizedes munkásságából. A Jordán Tamás műsorvezetésével zajló eseményen mások mellett Szirtes Ági, Csányi Sándor és Szakcsi Lakatos Béla működik közre.
Makk Károly Berettyóújfaluban született, érettségi után apja kapcsolatainak köszönhetően – aki egy filmszínházat vezetett – fizetés nélküli gyakornok lett a Hunnia Filmgyárban, és beiratkozott a pesti egyetem esztétika–magyar szakára. A második világháború miatt megszakadt tanulmányait Debrecenben, majd ismét Budapesten folytatta, aztán a Sarló Filmvállalathoz került Ranódy László hívására. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán osztályfőnöke Radványi Géza volt, akinek később asszisztense lett a Valahol Európában készítésénél. Végzése előtt kirúgták, mert egy kötelező feladatként kapott, úttörő témájú filmjéből az illetékesek hiányolták „a szocialista realizmus ismertetőjegyeit”. Rövid ideig a Híradó- és Dokumentumfilmgyárba került, ahol konfliktusa támadt az igazgatóval, ezután fél évig traktorosként dolgozott, mígnem Nádasdy Kálmán titokban levizsgáztatta, és megkapta a diplomáját. Első rendezésével, az 1954-ben Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfival már felhívta magára a figyelmet, a következő évben pedig bemutatták A 9-es kórterem című filmjét, ebben a korra nem jellemző módon erős társadalomkritika jelent meg.
Ezután forgatott sikeres közönségfilmeket (Mese a 12 találatról, Fűre lépni szabad) és feszültséggel teli lélektani drámát is (Ház a sziklák alatt). A Déry Tibor két novellája alapján készült Szerelem a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása, amelyben felejthetetlen alakítást nyújtott Darvas Lili, Törőcsik Mari és Darvas Iván: a forgatókönyv politikai okokból hat évig fiókban hevert, és 1970-ben csak úgy készülhetett el, hogy a történet hőse nem Kádár, hanem Rákosi börtönéből szabadul. A film 1971-ben Cannes-ban elnyerte a zsűri díját, és még számos magyar és nemzetközi elismerésben részesült. Az Örkény-kisregényből készült Macskajáték című alkotását pedig 1974-ben Oscar-díjra is jelölték. Az 1982-es, Galgóczy Erzsébet Törvényen kívül és belül című regényéből készült Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, a forradalom fiatal mártírjainak állított emléket az 1990-ben forgatott Magyar Rekviem is. Dosztojevszkij kisregényéből 1998-ban amerikai–magyar koprodukcióban készült A játékos. 2003-ban rendezte az árulás és szerelem témáját boncolgató Egy hét Pesten és Budán című filmdrámát, 2009-ben mutatták be a korrupcióról, a politika és a bűnözés összefonódásáról készített Így, ahogy vagytok című politikai krimijét.
