Méltányosabb bérezés, kiszámíthatóbb előmenetel – indoklása szerint ezt célozza Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter részletes javaslata az állami tisztviselők illetményrendszeréről.
A hatályos köztisztviselői törvénytől eltérő jogállást és az előmenetelhez kapcsolódó, sávosan emelkedő illetményrendszert javasol az állami tisztviselőknek a Miniszterelnökséget vezető Lázár János. Az erről szóló javaslat tegnap délután jelent meg a parlament honlapján. Ennek nyomán új törvény születne, amely a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselőinek és ügykezelőinek szolgálati jogviszonyát szabályozná. Az előterjesztés jelentősen átalakítaná az érintettek bérét, amelyet így a jövőben az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sávok alsó és felső határai között kellene meghatározni. Ezzel megszűnne az a jelenlegi gyakorlat, amelyben a tisztviselők fizetése egy alapilletményből, valamint annak kiegészítéseiből és pótlékaiból áll.
Lázár János javaslata módosítaná az előmeneteli rendszert is: egy általános és egy kiemelt ügyintézői osztályba, azon belül pedig több fokozatba lehetnének besorolhatók az érintettek. Az elsőben minden ügyintézőnek három évet kellene eltöltenie, majd a következőben nyolcat, míg a negyedik eléréséhez huszonöt év állami szolgálati jogviszonyra lenne szükség. A mellékletben szereplő táblázat alapján az érettségizett általános ügyintézők a legalacsonyabb előmeneteli fokozatban, állami fogalmazóként 160-200 ezer forint közötti illetményre, míg felsőfokú végzettségű társaik 180-300 ezer forintra számíthatnak. Az ugyanott legmagasabb előmeneteli fokozatnak számító állami vezető főtanácsosok diploma nélkül 250-400 ezer forintot, az egyetemet, főiskolát végzettek 350-500 ezer forintot kaphatnak. További részletek: a kiemelt ügyintézők illetményének meghatározásánál nem számítana az iskolai végzettség, a legkisebb fokozatba tartozó állami szakértők 300–400 ezer forintra, a legmagasabb előmenetelt elérő szakértő főtanácsosok 360–500 ezer forintra számíthatnak. Vezetői munkakörben az osztályvezetők 420–720 ezer forintot, a főosztályvezetők 530–800 ezer forintot kaphatnak. Az állami ügykezelők bérezése 145–300 ezer forint között változhat, négy fokozatban.
Lázár ezen túlmenően szigorítana a képzettségek megszerzésének határidején, ám a továbbképzések költségét az állam fizetné, sikertelenség esetén visszafizetési kötelezettséggel. Új elem még, hogy a jogviszonya azonnal megszüntethetővé válna, ha az érintett olyan magatartást tanúsít, amely „súlyosan rombolja” beosztása tekintélyét, munkáltatója jó hírnevét, a jó közigazgatásba vetett bizalmat.
Lázár János javaslata módosítaná az előmeneteli rendszert is: egy általános és egy kiemelt ügyintézői osztályba, azon belül pedig több fokozatba lehetnének besorolhatók az érintettek. Az elsőben minden ügyintézőnek három évet kellene eltöltenie, majd a következőben nyolcat, míg a negyedik eléréséhez huszonöt év állami szolgálati jogviszonyra lenne szükség. A mellékletben szereplő táblázat alapján az érettségizett általános ügyintézők a legalacsonyabb előmeneteli fokozatban, állami fogalmazóként 160-200 ezer forint közötti illetményre, míg felsőfokú végzettségű társaik 180-300 ezer forintra számíthatnak. Az ugyanott legmagasabb előmeneteli fokozatnak számító állami vezető főtanácsosok diploma nélkül 250-400 ezer forintot, az egyetemet, főiskolát végzettek 350-500 ezer forintot kaphatnak. További részletek: a kiemelt ügyintézők illetményének meghatározásánál nem számítana az iskolai végzettség, a legkisebb fokozatba tartozó állami szakértők 300–400 ezer forintra, a legmagasabb előmenetelt elérő szakértő főtanácsosok 360–500 ezer forintra számíthatnak. Vezetői munkakörben az osztályvezetők 420–720 ezer forintot, a főosztályvezetők 530–800 ezer forintot kaphatnak. Az állami ügykezelők bérezése 145–300 ezer forint között változhat, négy fokozatban.
Lázár ezen túlmenően szigorítana a képzettségek megszerzésének határidején, ám a továbbképzések költségét az állam fizetné, sikertelenség esetén visszafizetési kötelezettséggel. Új elem még, hogy a jogviszonya azonnal megszüntethetővé válna, ha az érintett olyan magatartást tanúsít, amely „súlyosan rombolja” beosztása tekintélyét, munkáltatója jó hírnevét, a jó közigazgatásba vetett bizalmat.
