Több ezer háborúellenes tüntető gyűlt össze kedd este a londoni parlament előtt, ahol tegnap éjszaka szavazott a brit alsóház arról, hogy Nagy-Britannia légiereje csatlakozzon-e az Iszlám Állam elleni nemzetközi légi hadművelethez. Németország „veszélyes és hosszú” szíriai küldetésre számít.
Az RAF részt vesz az Iszlám Állam iraki hadállásai elleni támadásokban, ám a szíriai légi hadműveletekben nem, mivel ehhez a brit parlament eddig nem adta hozzájárulását. A brit kormányfő a parlamenti felhatalmazás kiterjesztését kérő kormányindítvány szerdai vitájában kijelentette: az Iszlám Állam elleni küzdelemben nincs értelme figyelembe venni a szíriai–iraki határt, hiszen azt a dzsihadista szervezet maga sem ismeri el és nem is tartja tiszteletben.
A The Times megbízásából elvégzett, tegnap ismertetett országos felmérés szerint ugyanakkor jelentősen csökkent azoknak a választóknak az aránya, akik támogatják az Iszlám Állam elleni brit katonai fellépést.A lakosság csupán a 48 százaléka helyesli a beavatkozást, holott egy hónappal ezelőtt az intervenció 59 százalékos támogatottságot kapott.
John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap Brüsszelben, a NATO-külügyminiszterek találkozóján arról beszélt, hogy Törökország kész arra, hogy teljesen lezárjon egy 98 kilométeres határszakaszt a szíriai–török határon. „Törökország érdeke is, hogy elzárja az illegális olajszállítmányok, illetve az egyik vagy másik irányba a határon átkelő külföldi harcosok útját” – hangsúlyozta Kerry.
Moszkva szerint azonban a török felső vezetés és személyesen Recep Tayyip Erdogan államfő, illetve családja is érintett a szíriai és az iraki olaj illegális kitermelésében és Törökországba szállításában – állította Anatolij Antonov orosz védelmi miniszterhelyettes tegnap.



