Egy hét plusz hét tagú, paritásos alapon szerveződő testület döntene a jövőben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek finanszírozásáról – értesült a Magyar Hírlap kormányzati forrásból.
Már dolgozik az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTA képviselőivel azon, hogy milyen formában történjen a jövőben a kutatási pénzek elosztása. Lapunk úgy értesült, hogy az MTA is el tudna képzelni egy, a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által is szorgalmazott, „Max Planck-szerű” működést. A németországi Max Planck Társaság független non-profit kutatóhálózat, mintegy nyolcvan intézete működik Németországban. A működési modell lényege, hogy az állam odaadja a forrást társaságnak, amely aztán különböző szabályok alapján eldönti, hogy mennyi pénzből mit finanszíroz. Hasonlót képzel el most az ITM is, a lényeg az lenne, hogy a finanszírozó is megjelenne a döntési folyamatban paritásos alapon. Ennek értelmében a kutatóintézetek maradnának az MTA-intézetei, de finanszírozásukról nem a köztestület döntene, hanem létrehoznának erre egy bizottságot paritásos alapon.
Úgy tudjuk, van olyan elképzelés, miszerint hét tagot delegálna az Akadémia, hetet pedig a minisztérium, és ebben a testületben valamennyi tudományos terület képviselve lenne. Ez a bizottság döntene például a stratégia elfogadásáról, az egyes kutatási tevékenységekről, továbbá a kutatóintézetek vezetőjéről. Az ATV.hu kedden ezzel a modellel kapcsolatban azt írta, a kormány részéről nem miniszterek és államtitkárok vagy minisztériumi főosztályvezetők, hanem többnyire tudós emberek lennének a kormánydelegáltak is.
Ismert, a 2019-es büdzsé az MTA a költségvetési támogatását az ITM költségvetési fejezetébe helyezte át. A törvény szerint az MTA negyvenmilliárd forintos alaptámogatásából huszonnyolcmilliárd forint került az ITM-hez, ez az alapkutatások finanszírozását érinti. Az ezzel kapcsolatos vitákra Palkovics László lapunknak korábban úgy reagált, hogy legitim igénynek tartja, hogy hasznos, a társadalom érdekét szolgáló célokra fordítsák az adófizetők pénzét.
Úgy tudjuk, van olyan elképzelés, miszerint hét tagot delegálna az Akadémia, hetet pedig a minisztérium, és ebben a testületben valamennyi tudományos terület képviselve lenne. Ez a bizottság döntene például a stratégia elfogadásáról, az egyes kutatási tevékenységekről, továbbá a kutatóintézetek vezetőjéről. Az ATV.hu kedden ezzel a modellel kapcsolatban azt írta, a kormány részéről nem miniszterek és államtitkárok vagy minisztériumi főosztályvezetők, hanem többnyire tudós emberek lennének a kormánydelegáltak is.
Ismert, a 2019-es büdzsé az MTA a költségvetési támogatását az ITM költségvetési fejezetébe helyezte át. A törvény szerint az MTA negyvenmilliárd forintos alaptámogatásából huszonnyolcmilliárd forint került az ITM-hez, ez az alapkutatások finanszírozását érinti. Az ezzel kapcsolatos vitákra Palkovics László lapunknak korábban úgy reagált, hogy legitim igénynek tartja, hogy hasznos, a társadalom érdekét szolgáló célokra fordítsák az adófizetők pénzét.
