Az európai kultúra megmaradása múlhat azon, hogy „minek tekintjük az európai családot: civilizációnk talpkövének, a jövő zálogának vagy a múlt eltörlendő maradványának” – jelentette ki Kövér László házelnök a demográfiáról szóló, budapesti néppárti tanácskozáson.
A demográfiai kérdésekre adott válaszaink mindig értékrendválasztást, erkölcsi és politikai értékek közötti választást is jelentenek – mondta Kövér László, az Ország-gyűlés elnöke pénteken Budapesten, az Európai Régiók Bizottsága néppárti (EPP) csoportja Demográfiai változások és társadalmaink újjászületése című tanácskozásának megnyitóján. Az egyik alapkérdés, hogy Európában a 21. században minek tekintjük az embert, „férfinak és nőnek, akik arra teremtettek, hogy családot alapítva továbbadják az ajándékba kapott életet”, vagy az anyag legmagasabb rendű szerveződési formájának, aki „minden kötöttségtől, felelősségtől mentes individuumként pusztán önmaga megvalósításáért létezik – közölte Kövér László, majd hozzátette: – a másik alapkérdés, hogy „minek tekintjük az európai családot: civilizációnk talpkövének, a jövő zálogának vagy a múlt eltörlendő maradványának”.
Kövér László elmondta: a jó hír, hogy ezekben az értékrendi kérdésekben az európai emberek körében kialakult és ma még létezik egy természetes erkölcsi többség, „amely számára az egy férfi és egy nő életközösségén alapuló család változatlanul a jövő záloga, és amely számára európai emberek nélkül nincs többé európai kultúra és civilizáció, amely nem akarja összemosni a menekült és gazdasági migráns fogalmát”. Kijelentette: Európa összes társadalmán belül érzékelhető ezen erkölcsi többség megléte, mint ahogyan az is, hogy Európán kívüli erőcsoportok – politikai szövetségesekkel a kontinensen – ezt az erkölcsi többséget „meg akarják bélyegezni, hallgatásra próbálják kényszeríteni, el akarják bizonytalanítani, hogy politikailag semlegesíteni tudják, s végül megsemmisíthessék”. Napjainkban Európában ideológiai és politikai támadás célpontjai mindazon intézmények – a nemzeti államok, a keresztény egyházak és a családok –, amelyek az európai identitást hivatottak oltalmazni. Mindezek ismeretében fel kell vetniük, hogy a politikusok kiket szolgálnak: az Európát éltető európai erkölcsi többséget, amelynek köszönhetjük demokratikus cselekvőképességünket, vagy azokat, akik Európa alávetésében fel akarják számolni kontinensünk demokráciára épülő rendjét? – tette fel a kérdést. Az Európai Néppártnak az európai erkölcsi többség oldalán a helye. Kiemelte: helyre kell állítani az egyensúlyt „a jogok és a kötelezettségek, a szabadság és a felelősség, az egyén méltósága és a közösség fennmaradásához fűződő érdek között”. Hangsúlyozta: ki kell állni hagyományos értékeink mellett, erősíteni kell a hagyományos közösségeket, fel kell építeni a büszke és szuverén nemzetek együttműködésére épülő erős Európát. Nagy küzdelem vár Európára, de ebben az Európai Néppárt számíthat a magyarok erkölcsi többségére, számíthat Magyarországra – mondta.
Kövér László elmondta: a jó hír, hogy ezekben az értékrendi kérdésekben az európai emberek körében kialakult és ma még létezik egy természetes erkölcsi többség, „amely számára az egy férfi és egy nő életközösségén alapuló család változatlanul a jövő záloga, és amely számára európai emberek nélkül nincs többé európai kultúra és civilizáció, amely nem akarja összemosni a menekült és gazdasági migráns fogalmát”. Kijelentette: Európa összes társadalmán belül érzékelhető ezen erkölcsi többség megléte, mint ahogyan az is, hogy Európán kívüli erőcsoportok – politikai szövetségesekkel a kontinensen – ezt az erkölcsi többséget „meg akarják bélyegezni, hallgatásra próbálják kényszeríteni, el akarják bizonytalanítani, hogy politikailag semlegesíteni tudják, s végül megsemmisíthessék”. Napjainkban Európában ideológiai és politikai támadás célpontjai mindazon intézmények – a nemzeti államok, a keresztény egyházak és a családok –, amelyek az európai identitást hivatottak oltalmazni. Mindezek ismeretében fel kell vetniük, hogy a politikusok kiket szolgálnak: az Európát éltető európai erkölcsi többséget, amelynek köszönhetjük demokratikus cselekvőképességünket, vagy azokat, akik Európa alávetésében fel akarják számolni kontinensünk demokráciára épülő rendjét? – tette fel a kérdést. Az Európai Néppártnak az európai erkölcsi többség oldalán a helye. Kiemelte: helyre kell állítani az egyensúlyt „a jogok és a kötelezettségek, a szabadság és a felelősség, az egyén méltósága és a közösség fennmaradásához fűződő érdek között”. Hangsúlyozta: ki kell állni hagyományos értékeink mellett, erősíteni kell a hagyományos közösségeket, fel kell építeni a büszke és szuverén nemzetek együttműködésére épülő erős Európát. Nagy küzdelem vár Európára, de ebben az Európai Néppárt számíthat a magyarok erkölcsi többségére, számíthat Magyarországra – mondta.
