A belföldi közönség járul hozzá legmarkánsabban a budapesti vendégforgalomhoz és a szállodai bevételekhez, a küldőpiacok tekintetében pedig még mindig Kína vezet, éves szinten a távol-keleti szuperhatalom jelenti az egyik, ha nem a legnagyobb turisztikai potenciált Budapest számára.
Novemberben – néhány kisebb küldőországtól eltekintve – Ausztria, a délszláv küldőpiacok: Szerbia és Szlovénia, valamint Spanyolország, India, Korea és az Egyesült Államok tudott felmutatni kiugró – tizenöt, nem ritkán húsz százalékot meghaladó – arányú bővülést. A kínai turizmus volumene érdekes módon novemberben visszaesett, de éves szinten még így is a távol-keleti szuperhatalom jelenti az egyik, ha nem a legnagyobb turisztikai potenciált Budapest számára: a 2018. január–novemberi időszakban 190 897 kínai vendég mintegy 313 875 vendégéjszakát töltött a magyar fővárosban, és legnagyobb részük szállodát vett igénybe. A tavalyi számok tükrében ennél nagyobb arányú dinamikát tartósan csak kevés küldőpiac – jellemzően a másik nagy ázsiai kibocsátó: India, továbbá Ukrajna és a nagyságrenddel kisebb népességű Portugália – tud fenntartani. Kína dinamikájához közelít a spanyol, az izraeli és az észak-amerikai országok állampolgárai által eltöltött vendégéjszakák növekedési üteme is, ezekre a piacokra érdemes kiemelt figyelmet fordítani, akárcsak az utóbbi években hullámvasutazó orosz piacára vagy a kissé elbizonytalanodó brit piacra. Változó teljesítményű az olasz küldőpiac, amely hosszabb ideig tartó növekedést követően most kissé lefelé korrigált, valamint a hagyományosan Budapest TOP5 küldőpiacának számító Franciaország, amelynek január–novemberi mínusz 3,6 százalékos negatív egyenlege már komoly figyelmet igényel.



