Már érezhető a tavaly novemberben született nagy bérmegállapodás hatása, amelyet a gazdaság stabil és jó teljesítménye tett lehetővé. Az adócsökkentések pedig megteremtik a magasabb fizetések feltételeit a versenyszférában is.
A kormány „foggal-körömmel” ragaszkodik az adócsökkentésekhez. A közszféra béremelései után az adócsökkentések megteremtik a magasabb fizetések feltételeit a versenyszférában is - jelentette ki tegnap a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba kifejtette: stabilan növekszik a bruttó hazai termék (GDP), a munkanélküliség a 2010. évi mintegy 12 százalékról 4,5 százalékra csökkent, s ezen időszak alatt több mint hétszázezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és az új munkahelyek többsége a piaci szférában jött létre. A távirati iroda tudósítása szerint az államtitkár hangsúlyozta: ezek a gazdasági eredmények tették lehetővé, hogy adócsökkentésekről és béremelésekről szóló átfogó megállapodás jöjjön létre 2016 végén a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között.
Dömötör Csaba hangsúlyozta: a nagy bérmegállapodás már érezteti hatását. Az adócsökkentési küzdelemben azonban nem számíthatnak az ellenzékre - fűzte hozzá, és felidézte, hogy az ellenzéki pártok egyáltalán nem támogatták az adócsökkentést a parlamenti szavazáson. Azóta mérséklődtek a munkáltatói adók, valamint egységesen kilenc százalék lett a társasági nyereségadó, az egykulcsos személyi jövedelemadó, a családi adókedvezmények révén több pénz marad a bérből és fizetésből élőknél. A kormány az ellenzéki politikával szemben nemcsak azt szeretné elérni, hogy mindenkinek legyen munkája, hanem azt is, hogy megérje dolgozni - emelte ki a parlamenti államtitkár.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára elmondta: 2013 óta a reálbérek jóval húsz százalék fölött emelkedtek, 2016 első tíz hónapjában a béremelkedés dinamikája gyorsult, a reálbérek ebben az időszakban 7,4 százalékkal lettek magasabbak. Rámutatott: a tavalyi bérmegállapodás nemcsak a bérek emeléséről szól, hanem jelentős adócsökkentést is tartalmaz hat évre, 2017-ben öt százalékponttal mérséklődnek a munkabérre rakódó adók, a következő években a bérek alakulásától függően további két-két százalékponttal csökkennek a bérterhek.
A megállapodásban szereplő minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum emelése 2017. január 1-jén 1,2 millió munkavállalót érint, s az intézkedés 220 milliárddal növeli a családoknál maradó pénzt - jelezte az államtitkár. Cseresnyés jelezte: a tavaly létrejött bérmegállapodástól azt is várják, hogy húzó hatással legyen a magasabb bérkategóriákra is, a versenyszférában 2017-ben nyolc-kilenc százalékkal növekszik a bruttó bér, az előre jelzett 1,6 százalékos infláció alapján, a reálbér az idén hétszázalékkal emelkedik. Ehhez járul hozzá az egyéb területen végrehajtott adócsökkentés, például az áfamérséklés.
Egyre több nagyvállalatnál van béremelés
Biztató, hogy a bérmegállapodás hatását egyre többen érezhetik a verseny- és közszférában, és egyre több nagyvállalat jelent be béremelést, amelyet a munkaadói adócsökkentések tesznek lehetővé - fogalmazott tegnap Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, akit az MTI idézett. Ugyanakkor ha az ellenzéken múlt volna, sem az adócsökkentésre, sem a családok támogatására nem kerül sor - mutatott rá, felidézve, hogy a decemberi parlamenti szavazáson a szocialistákkal és Gyurcsány Ferencékkel együtt Vona Gábor sem támogatta a béremeléseket megalapozó adócsökkentéseket. Szerinte a baloldal nem becsülte meg a munkát és a szakmunkásokat, pedig nélkülük a magyar gazdaság és az itthon működő külföldi vállalkozások sem tudnak létezni. Emellett magas adókkal kifejezetten büntette azt, aki dolgozik. Az adóemelésekkel pedig tönkretette az országot, a vállalkozásokat és a gazdaságot, elszegényítette a családokat, és 2002 és 2010 között kétszázezer ember vesztette el a munkáját.
