Ugyanannak a laza talajnak tulajdonítható a pisai ferde torony „földrengésállósága”, mint amelyik a torony süllyedését és dőlését idézte elő több száz évvel ezelőtt – fejtették meg olasz és brit mérnökök.
A műemlék nem sokkal építésének kezdete, 1173 után kezdett el dőlni a laza talajréteg, valamint a rosszul lefektetett alapok miatt, végül dőlésszöge elérte az 5,5 fokot. Ennek ellenére az ötvennyolc méter magas torony legalább négy pusztító földrengést túlélt 1280 óta – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál nyomán az MTI. Az építmény sebezhetősége miatt a szakemberek úgy gondolták, hogy már egy kisebb földrengés is súlyos károkat okozna a toronyban, vagy akár romba is dönthetné.
A Római Tre Egyetem és a Bristoli Egyetem tudóscsoportja most megtalálta a választ: a dinamikus talajszerkezet-kölcsönhatás (DSSI) jelenség áll a rejtély hátterében. Ez azt jelenti, hogy a torony nagy magassága és szilárdsága a talaj lazaságával együtt jelentős mértékben módosítja az épület vibrációs sajátosságait úgy, hogy a torony nem rezonál a földrengés talajmozgásával. Ez a torony fennmaradásának kulcsa. „Ironikus, hogy ugyanannak a talajnak tulajdonítható a pisai ferde torony ellenállósága, mint amelyik az épület instabilitását okozta, és annak idején majdnem az összeomlását idézte elő” – nyilatkozta George Mylonakis, a Bristoli Egyetem professzora.
Az olasz–brit kutatócsoport az eredményeit a földrengésállóság-tervezés szakembereinek tizenhatodik európai konferenciáján mutatja be a jövő hónapban a görögországi Thesszalonikiben.
A Római Tre Egyetem és a Bristoli Egyetem tudóscsoportja most megtalálta a választ: a dinamikus talajszerkezet-kölcsönhatás (DSSI) jelenség áll a rejtély hátterében. Ez azt jelenti, hogy a torony nagy magassága és szilárdsága a talaj lazaságával együtt jelentős mértékben módosítja az épület vibrációs sajátosságait úgy, hogy a torony nem rezonál a földrengés talajmozgásával. Ez a torony fennmaradásának kulcsa. „Ironikus, hogy ugyanannak a talajnak tulajdonítható a pisai ferde torony ellenállósága, mint amelyik az épület instabilitását okozta, és annak idején majdnem az összeomlását idézte elő” – nyilatkozta George Mylonakis, a Bristoli Egyetem professzora.
Az olasz–brit kutatócsoport az eredményeit a földrengésállóság-tervezés szakembereinek tizenhatodik európai konferenciáján mutatja be a jövő hónapban a görögországi Thesszalonikiben.
