Magyarország nem ért egyet azzal az uniós javaslattal, hogy a személyautók esetében meg kellene szüntetni az autópálya-matricát.
A tagállamoknak kell dönteni a személyautókra vonatkozó útdíjak megfizetésének módjáról, hiszen a tagállami szint a legmegfelelőbb, hogy egyensúlyt teremtsen a gazdasági, környezeti és szociális szempontok között – közölte Deli Andor vajdasági fideszes európai parlamenti (EP) képviselő az útdíjakról tartott vitán Strasbourgban. Az Európai Bizottság az útdíjakról szóló irányelv felülvizsgálatakor javaslatot tett arra, hogy a személyautókra vonatkozó időalapú matricákat 2027-től meg kell szüntetni. Az EP közlekedési szakbizottsága ezt támogatta, sőt a kivezetést két évvel előrébb hozta volna. Ugyanakkor múlt csütörtökön az EP döntött arról, hogy az időalapú útdíj helyett a távolságalapú díjazásra kell áttérni a tagállamokban 2023-ig a teherautók és a buszok, 2027-ig pedig a kisteherautók esetében is. Vagyis itt megszűnik a matrica. Az EP azzal indokolta döntését, hogy a járművek üzemben tartóinak a valós úthasználat és a kibocsátott szennyezőanyag-mennyiség alapján kell fizetniük.
A személyautók esetében Deli Andor kifejtette: a bizottság és a parlamenti jelentéstevő sem vette azt figyelembe, hogy a közép- és kelet-európai országokban más rendszer van használatban, és a nyugati távolságalapú modellt szerették volna kiterjeszteni az egész unióra. Hangsúlyozta azt is, hogy a tervezet értelmében a régebbi, kevésbé környezetbarát személyautók tulajdonosainak többet kellene fizetniük az úthasználatért. Ezzel kapcsolatban a francia jelentéstevő szintén figyelmen kívül hagyta az unió egyes tagállamai között fennálló gazdasági különbségeket. A javaslat tehát többszörös útdíjjal büntetné azokat, akiknek anyagi helyzete nem engedi meg a drága, környezetkímélő személyautó beszerzését. Úgy gondolom, hogy ez súlyosan sérti a szociális méltányosság elvét – tette hozzá a képviselő. Véleménye szerint ismét bebizonyosodott, hogy a nyugati képviselőket nem érdeklik az Európai Unióban fennálló különbségek, és a saját véleményüket akarják ráerőltetni valamennyi tagállamra.
Mint elmondta, az autópályadíjaknak kompenzálnia kell az okozott környezeti hatást, de annak eldöntése, hogy ezt milyen intézkedésekkel érik el – például pályadíjjal vagy üzemanyagra kirótt jövedéki adóval, járművekre fizetett éves illetékkel –, ez tagállami hatáskör. Ez a legmegfelelőbb mód arra, hogy egyensúlyt teremtsünk a környezetvédelmi, a gazdasági és a szociális szempontok között – hangsúlyozta a képviselő.
A személyautók esetében Deli Andor kifejtette: a bizottság és a parlamenti jelentéstevő sem vette azt figyelembe, hogy a közép- és kelet-európai országokban más rendszer van használatban, és a nyugati távolságalapú modellt szerették volna kiterjeszteni az egész unióra. Hangsúlyozta azt is, hogy a tervezet értelmében a régebbi, kevésbé környezetbarát személyautók tulajdonosainak többet kellene fizetniük az úthasználatért. Ezzel kapcsolatban a francia jelentéstevő szintén figyelmen kívül hagyta az unió egyes tagállamai között fennálló gazdasági különbségeket. A javaslat tehát többszörös útdíjjal büntetné azokat, akiknek anyagi helyzete nem engedi meg a drága, környezetkímélő személyautó beszerzését. Úgy gondolom, hogy ez súlyosan sérti a szociális méltányosság elvét – tette hozzá a képviselő. Véleménye szerint ismét bebizonyosodott, hogy a nyugati képviselőket nem érdeklik az Európai Unióban fennálló különbségek, és a saját véleményüket akarják ráerőltetni valamennyi tagállamra.
Mint elmondta, az autópályadíjaknak kompenzálnia kell az okozott környezeti hatást, de annak eldöntése, hogy ezt milyen intézkedésekkel érik el – például pályadíjjal vagy üzemanyagra kirótt jövedéki adóval, járművekre fizetett éves illetékkel –, ez tagállami hatáskör. Ez a legmegfelelőbb mód arra, hogy egyensúlyt teremtsünk a környezetvédelmi, a gazdasági és a szociális szempontok között – hangsúlyozta a képviselő.
