Részletekbe menő, stratégiai vitát tartottak szombaton a huszonnyolc uniós tagállam pénzügyminiszterei a gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről szóló, öt uniós intézményi elnök által készített jelentésről. Az ülésen az érintettek újra tárgyaltak az európai pénzügyi tranzakciós adóról is.
Az eddiginél strukturáltabb párbeszédre van szükség az Európai Unión belül a gazdasági és monetáris unió további mélyítésének az eurózónán kívüli kilenc tagállamra gyakorolt hatásairól – foglalta össze a szombati informális pénzügyminiszteri találkozó megállapításait és tanulságait a Bruxinfo. Valdis Dombrovskis, a Európai Bizottság euróért felelős alelnöke jelezte: részükről egy hónap múlva várható egy általános javaslatokat lefektető közlemény. A közös betétbiztosítási rendszerre való áttérés két szakaszból állna, amelynek az első lépcsőjében egyfajta viszontbiztosítási rendszerrel összekapcsolnák az egyes tagállami betétbiztosítási rendszereket. Ám ennél is sürgetőbb a 2016. január 1-jén működésbe lépő egységes bankszanálási alap áthidaló finanszírozási megoldásának a kimunkálása a végleges pénzügyi védőháló létrehozásáig. Az egyik lehetséges opció az állandó válságkezelő alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus által nyújtandó kölcsön lehet. A bankszanálási alap hat év alatt, fokozatosan töltődik majd fel a pénzügyi szektor befizetéseiből.
A soros elnökséget adó Luxemburg pénzügyminisztere, Pierre Gramegna összefoglalójára hivatkozva a Portfólió.hu kiemelte: a résztvevők átlátható keretek közti nyitott párbeszédre törekszenek. A kármentesítésre kell fókuszálniuk, vagyis azokra a problémákra és orvoslásukra, amelyek egy-egy eurózónán belüli integrációs lépés következtében a másik térfélen esetleg zavarokat keltenek. Hozzátette mintegy alapvetésként azt, hogy az egységes piac integritását minden eszközzel meg kell őrizni.
Ami az Európai Monetáris Unió mélyreható reformjával összefüggő további témákat illeti, Pierre Gramegna beszámolója szerint kollégái egyetértettek abban, hogy a hosszú távú lépések eldöntése előtt szükséges annak tisztázása, hogy mi is a gazdasági és monetáris unió végleges célja, a jelentésben felvázolt 2025-ös időhorizont végén. Enélkül ugyanis aligha van remény a közvélemény támogatásának megszerzésére a reformokhoz.
Arról is konszenzus volt a jelenlévők között, hogy mielőtt a tagállamok vitát nyitnának a rövid távon végrehajtandó intézkedésekről, mindenkinek végre kell hajtani a már elfogadott javaslatokat és jogszabályokat. Ezek közé tartozik például a bankok szerkezetváltására és rendezett felszámolására vonatkozó irányelv minden tagállam által történő átvétele és végrehajtása.
A luxemburgi elnök szerint abban szinte mindenki egyetért, hogy tovább lehet mélyíteni az eurózónán belüli integrációt a kockázatok nagyobb mértékű megosztásával. Ehhez persze az kell, hogy az egész rendszert veszélyeztető kockázatok is csökkenjenek. A vita során többen javasolták a makro-egyensúlytalansági eljárás egyszerűsítését, s ugyancsak sokan sürgették felszólalásukban a bankunió és a tőkepiaci unió mielőbbi kiteljesítését. A gazdasági kormányzás hatékonyabbá tétele érdekében egységes álláspont alakult ki abban, hogy a nemzeti parlamenteket és a szociális partnereket fokozottabban be kell vonni a munkába, továbbá meg kell erősíteni az Európai Parlament szerepét is.
Szigorodnak a tőkepiaci előírások
Az egyeztetések még 2012-ben kezdődtek, amikor Németország és Franciaország szorgalmazta az európai pénzügyi tranzakciós adó bevezetését. A cél elsősorban az volt, hogy megregulázzák azokat a piaci szereplőket és azokat a kereskedési formákat, amelyek felelősek voltak a 2008-as tőkepiaci eseményekért. Eredetileg 2014, majd 2016 elején vezették volna be az új adót, most azonban úgy tűnik, hogy 2017 előtt nem vezetik be a pénzügyi tranzakciós adót. Legalábbis így látja az a tizenegy európai uniós ország – Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Belgium, Észtország, Görögország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország –, amelyek pénzügyminiszterei a hét végén egyeztettek arról, hogy mikor és milyen formában vezessék be a tőkepiaci tranzakciókra vonatkozó pénzügyi tranzakciós adót.
